Különös kettősség figyelhető meg a hazai közvélemény külpolitikai értékrendjében, írja a Medián Társadalmi Riport 2018 alapján a hvg.hu. Miközben a magyarokat évtizedek óta erős Nyugat-barát attitűd jellemzi, a nemzetközi élet meghatározó politikai személyiségei közül Vlagyimir Putyint itthon immár erősebb szimpátia övezi, mint Angela Merkelt vagy Donald Trumpot. Az orosz elnök Ferenc pápa után a második legnépszerűbb közéleti szereplőnek számít Magyarországon. A Kreml urával a hazai felnőtt lakosság 44 százaléka rokonszenvez egy idei Medián-felmérés szerint, míg a német kancellárral például csak 38 százalék (Trump egy tavalyelőtti kutatás alkalmával 27 százalékot kapott).
Oroszbarátok-e a magyarok? – teszi fel a kérdést részben épp a fenti adatokra utalva a Társadalmi Riport 2018 című új tanulmánykötet egyik elemzésében Krekó Péter politológus. Arra a következtetésre jut, hogy Oroszország imázsa jelentősen módosult itthon az 1989-es Tovarisi konyec plakátok megjelenése óta. A Tárki-kiadvány úgy fogalmaz: minél általánosabbak a közvélemény-kutatóknak azok a kérdései, amelyek a Kelet és Nyugat közti civilizációs minta vonzerejét firtatják, annál határozottabban vonzódnak az utóbbihoz a magyarok. A nemzetközi politikai élet konkrét szereplőivel kapcsolatosan viszont egyre inkább tetten érhető itthon egy evvel éppen ellentétes tendencia.
Az Egyesült Államok, illetve Oroszország rokonszenvindexe egyébként ellentétesen alakult idehaza az utóbbi évtizedekben: az előbbi szimpátiapontjainak száma 73-ról 54-re esett vissza a 100-as skálán, az utóbbi indexe viszont 36-ról 48-ra emelkedett. Moszkva elismertsége annak dacára javult itthon, hogy a negatív történelmi tapasztalatok (1849, 1947, 1956), illetve az utóbbi évek konfliktusai (például a Krím félsziget annektálása) ennek inkább az ellenkezőjét tették volna logikussá.
