A tiltakozóktól félve titokban, péntek hajnalban elszállították Nagy Imre mártír-miniszterelnök szobrát a budapesti Vértanúk teréről (korábban ugyanígy bontották le Károlyi Mihály szobrát is a Kossuth téren). Az emlékművet restaurálják, majd jövő nyáron a Jászai Mari téren állítják fel újra. A Vértanúk terén az 1934-ben felavatott, majd 1945-ben lerombolt Nemzeti Vértanúk Emlékművét rekonstruálják, amely a „vörösterror” áldozatainak tiszteletére készült. Az átalakításokhoz a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) már megadta előzetes hozzájárulását – annak ellenére is, hogy az 56-os forradalom után kivégzett miniszterelnök szobrának elmozdítása ellen korábban Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin, valamint a Nagy Imre Társaság is tiltakozott.
– Úgy gondolom, Nagy Imre szobrának méltó helye lesz a Jászai Mari téren. Az áthelyezés körül kialakult tiltakozásnak nem látom értelmét – nyilatkozta lapunknak Szakály Sándor történész, a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, a KNEB tagja. Szerinte Nagy Imre szobra körül most olyan „hisztéria” zajlik, mint néhány éve József Attila szobrának áthelyezésénél. – Nincs szó arról, hogy ki akarnák őt radírozni a történelemből. Én személy szerint is nagy tisztelettel viseltetek Nagy Imre tevékenysége iránt. Ott van a helye a XX. századi magyar történelemben – fogalmazott.
– Aki szerint a szobor elmozdítása nem gond, az nincs tisztában a szimbólumok jelentőségével. Ennyi erővel a Szent Koronát is át lehetne költöztetni Orbán Viktor dolgozószobájába – erről Ungváry Krisztián történész beszélt a Népszavának. Úgy véli, azzal, hogy Nagy Imre szobrát a Jászai Mari térre helyezik, az egykori miniszterelnök „egész emberi drámáját” semmisítik meg. A híd, amelynek közepén a szobor állt, ugyancsak szimbolikus jelentéssel bírt: az átmenetet jelképezte Nagy Imre életében a moszkovitizmusból a magyar szabadság felé. Ungváry szerint a Jászai Mari téri helyszín üzenete sem túl jó, hiszen a tér mellett álló képviselői irodaház egykor az ÁVH központja volt.
A szobor helyére tervezett Nemzeti Vértanúk Emlékművéről a történész úgy vélekedett: bármennyire is fájdalmasan hangzik, arra nincs valós társadalmi igény. – Ha a politika mégis úgy dönt, hogy rekonstruál egy ilyen emlékművet, akkor a „fehérterror” áldozatainak is kellene egy ugyanolyan jelentőséggel bíró emlékhely – mondta. Szerinte erre már csak azért is szükség lenne, mert a fehérterror során kivégzettek száma – ha a megszálló román hadsereg áldozatait is beleszámítjuk – nagyjából háromszorosa lehet a vörösterror áldozatainak.
Nagy Imre szobrát 1996. június 6-án, a mártír-miniszterelnök születésének 100. évfordulóján avatták fel. Az emlékmű, amely Varga Tamás szobrászművész alkotása, három üzletember kezdeményezésére, anyagi hozzájárulásával készülhetett el. Köztük volt a nemrégiben elhunyt Demján Sándor is, aki annak idején kikötötte: ha a szobrot elmozdítják a Vértanúk teréről, elhelyezéséről ő gondoskodik. Kerestük Demján özvegyét, Demján Sándorné Lídiát, de egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyben. Mindössze annyit mondott: még nem tudják, van-e lehetőségük érvényt szerezni férje akaratának.
Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája péntek reggel mindössze annyit írt ki közösségi oldalára: egyelőre nem tud megszólalni. Egy korábbi bejegyzésében viszont kikelt Kövér László fideszes házelnök szavai ellen. Kövér Nagy Imrét a legrosszabb fajta kommunistának tartja, aki csak annyiban volt tiszteletre méltó, hogy az „56-os forradalom után mégis volt egy pillanat, amikor a meg nem alkuvó módon, önként vállalt halálával felülírta mindezt.”
Jánosi Katalin erre azt írta: „Az én nagyapám, aki kétszer is Magyarország miniszterelnöke volt (és akit nem átall a jobboldal tele pofával szidni, mint „legrosszabbfajta kommunistát”) a fizetéséből bérelt lakásban lakott… A fizetéséből vett abba bútort, képet, szőnyeget…(…) Mikor halálra ítélték, teljes vagyonelkobzás is sújtotta – csakhogy a bútorán, lemezein, könyvein, ruháin kívül nem volt semmiféle ingatlana, palotái, yachtjai, bankszámlái, külföldi ingatlanai, földjei, birtoka. Annyija volt, mint mikor munkába állt… soha semmije. Úgy hogy kérdem én: KI ITT A LEGROSSZABB FAJTA?”
A Mérce még elcsípte, ahogyan elszállították a szobor talapzatát adó hidat.
