Donald Trump;Amerikai Egyesült Államok;James Mattis;

James Mattis

- Republikánusok is bírálják Trumpot a védelmi miniszter lemondása miatt

Jim Mattis számára a szíriai amerikai csapatkivonás volt az utolsó csepp a pohárban.

James Mattis, aki Donald Trump kormányzatában a stratégiai ügyek legelismertebb szaktekintélye, és amerikai sajtóértesülések szerint már korábban is számos, az Egyesült Államok nemzetközi szerepével kapcsolatos kérdésben került szembe a Fehér Ház önfejű, a szakemberek tanácsaira csak ritkán hallgató lakójával, február végén távozik a Pentagon éléről. Az elnökhöz intézett levelében úgy fogalmazott, hogy Trumpnak joga van olyan védelmi miniszterhez, akinek a nézetei jobban illeszkednek az övéhez.

Mattis személyesen vitte el lemondó levelét a Fehér Házba, ahol háromnegyed órás beszélgetést folytatott Trumppal. Egy nevének mellőzését kérő, magas beosztású amerikai tisztségviselő arról tájékoztatta a médiát, hogy a beszélgetés nem volt konfrontatív jellegű, és egyetlen konkrét ügy sem merült fel a lemondás okaként. Valószínű azonban – tette hozzá ez a forrás -, hogy Mattis számára Szíria, pontosabban az ottani, mintegy kétezer amerikai katona Trump által a minap bejelentett kivonása volt az utolsó csepp a pohárban.

Az elnök azt állítja, hogy a polgárháború sújtotta Szíriában immár teljesen legyőzték az Iszlám Állam (ISIS) fanatikus szunnita terrorszervezetet, így nincs többé szükség az amerikai katonák ottani jelenlétére. A washingtoni védelmi tárca és több független szakértő azonban nemrégen még úgy foglalt állást, hogy egyelőre idő előtti lenne az amerikai katonák távozása, az ISIS még erőre kaphat. Trump nem hallgatott az óvatosságot tanácsolókra.

Levelében a leköszönő miniszter felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a szabad világ nélkülözhetetlen állama, de nem védheti meg saját érdekeit szilárd szövetségek megőrzése és az irántuk tanúsított tisztelet nélkül. Washingtonnak – véli James Mattis - határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie olyan országokkal, amelyek stratégiai érdekei egyre inkább az amerikai érdekeknek feszülnek. Szerinte egyértelmű, hogy Kína és Oroszország saját tekintélyelvű modelljének megfelelően akarja alakítani a világot, vétójogot szerezve más országok gazdasági, diplomáciai és biztonsági döntései fölött. Moszkva és Peking a saját érdekeit akarja érvényesíteni a szomszédos országok, illetve az Egyesült Államok és szövetségesei kárára, ezért latba kell vetni minden eszközt a közös védelem szavatolása érdekében.

Elnökké választása előtt Trump soha nem töltött be semmilyen politikai tisztséget, és katona sem volt. Mattisre, aki tengerészgyalogsági tábornok volt, úgy tekintettek, mint arra a tapasztalt, józan hangra, amely még éppen eljut az elnök füléig. 

A szíriai kivonulásról hozott döntésével Trump több, külpolitikai kérdésekben nagy tekintélynek örvendő republikánus szenátort is magára haragított. Ezek egyike a floridai Marco Rubio, aki több más törvényhozóval együtt levélben kérte az elnöktől, hogy másítsa meg döntését, most pedig Mattis lemondását úgy értékelte, hogy az világosan megmutatja: olyan súlyos politikai hibák történnek, amelyek veszélyeztetik a nemzetet, ártanak a szövetségesi kapcsolatoknak, valamint muníciót adnak az ellenfelek kezébe. Mattis közelgő távozásáról már szeptemberben megjelentek értesülések az amerikai sajtóban, és Trump október közepén a CBS hírtelevíziónak adott interjúban nem zárta ki, hogy a Pentagon vezetője valóban távozik a kormányból, mert őt inkább a demokrata párt hívének tartja.

Megjegyzendő: az Egyesült Államokban nem intézményesített előírás ugyan, de viszonylag gyakran követett gyakorlat, hogy a mindenkori elnök a másik nagy párt valamelyik - konszenzusteremtőnek tartott - politikusát helyezi a Pentagon élére. Trump megállapítása tehát korántsem valamilyen tetten ért anomáliára, hanem kialakult szokások követésére vonatkozik, pontosabban arra, hogy az elnök szakítani kíván ezzel a szokással.

A november 6-i félidős kongresszusi választás után Trump közölte, hogy személycserékre készül a kormányban. Jeff Sessions igazságügyi miniszter már másnap benyújtotta lemondását, és egy hétre rá menesztették Mira Ricardelt, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét. Amerikai médiaértesülések szerint az elnök Kirstjen Nielsen belbiztonsági minisztert is le akarja váltani.

A pénzt a StreetLink nevű, hajléktalanokat segítő szervezetnek adják.