A Pesti Központi Kerületi Bíróság rongálás miatt ítélte el T. Krisztiánt, aki a keddi Kossuth téri túlóratörvény elleni tüntetésen fújta rá a zászlótartó rúdra, hogy „SZTRÁJK!” – írja a hvg.hu. A döntés nem jogerős, miután a tüntető fellebbezett.
A férfi, valamint ügyvédje úgy véli, ez politikai véleménynyilvánítás volt, tehát nem bűncselekmény, a bíróság szerint viszont rongálás történt. A portál azt írja, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat 312 óra közérdekű munka elvégzésére ítélte, fizikai munkakörben. Ha nem tesz ennek eleget, fogházban kell leülni a büntetést, 1 nap négy órát ér. A büntetésből az őrizetben töltött 72 órát levonják.
T. Krisztiánt gyorsított eljárásban állították bíróság elé. A tárgyaláson kiderült, hogy a férfi kedden fél 8 körül lépett a zászlórúdhoz és 80 centis betűkkel fújta fel a feliratot. Ezzel a vádirat szerint 27 178 forintos kárt okozott.
A Belváros-Lipótváros Városüzemeltetés munkatársai távolították el a feliratot, és azt közölték, hogy ez 21 400 forint + Áfá-ba került, de számlát nem tudtak kiállítani róla, mert az ilyen munkákra van egy keretszerződésük az Országgyűléssel. A cég azt is állította, hogy a feliratot nem tudták elsőre teljes egészében eltávolítani, csak elhalványítani, amelyet a férfit védő TASZ-os ügyvéd, Szegedi Zsolt kifogásolt, és csatolt egy felvételt arról, hogy teljesen tiszta a zászlótartó rúd. Ráadásul szerinte – miután T. Krisztián vízbázisú festéket használt – egyszerűen egy szivaccsal is le lehetett volna mosni a feliratot. A csatolt bizonyítékot megnézve a bíró is megállapította, hogy a zászlórúdon már nem látható a felirat.
A portál tudósítása a bíró egy kivétellel elfogadta a vádiartban foglaltakat, a kár értékét nem állapította meg, csak azt mondta ki, 1 forintnál bizonyosan nagyobb volt a kár, az 50 ezret viszont nem haladta meg.
A bíró súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a graffitizés elszaporodott, illetve azt is, hogy a vádlottat szabálysértés miatt már felelősségre vonták. A büntetlen előéletet és a beismerő vallomást enyhítő körülményként értékelte. A társadalomra veszélyességet figyelembe véve szabadságvesztést eltúlzó lett volna kiszabni. A büntetési tételnél figyelembe vette, hogy nagy publicitás mellett követte el a cselekményt.
Az ügyész a döntést tudomásul vette, a vádlott és az ügyvéd fellebbezett, elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítését.
