A nép a jelek szerint hálátlan. Legalábbis a népnek az a – hivatalos propaganda alapján elenyésző – része, amely mostanában elégedetlenkedik. Mi mással lehetne magyarázni különben azt, ami itt folyik? Egy olyan országban, amelyben minden rendben van? A lakosság szinte egyöntetűen az uralkodók mögött áll, ami nem is csoda, hiszen megvédik őt mindenfajta – hazai és nemzetközi – támadástól, miközben az élet minősége folyamatosan csak javul.
Felmerül persze a kérdés, hogy ha ez így van – s miért ne lenne, hiszen éjt nappallá téve ezt sulykolják minden fórumon –, akkor mi indokolja a közfelháborodást. Ami azért mégiscsak szembetűnő, még külföldön is felfigyeltek rá. Az a kép persze, amit a nyugat-európai média próbál sugallni, félrevezető. Ezzel érvelt a volt kormányszóvivő, aki ma már a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Kovács Zoltán egy párizsi beszélgetésen azt is elmagyarázta, hogy "egyértelműen a Soros-féle hálózathoz" tartozó aktivisták csinálják a ramazurit. Talán még azt is hozzátette, hogy annak a Soros Györgynek az aknamunkájáról van szó, akit a Financial Times - vagyis egy semmit sem számító szennylap - az év emberének választott.
Kovács utóda közben Budapesten dolgozik meg azért a bizalomért, amelyet belé helyeztek. Hollik István is Sorosra mutogat, de tovább megy: erőszakos és agresszív tüntetőkről beszél – akiket persze a nép jelentős része elutasít –, provokatív akciókról és arról, hogy nem tisztelik a törvényeket. 2006-ot is emlegeti, de természetesen nem a Kossuth térnek az akkori ellenzék – a mai kormánypárt – által (is) szervezett megszállását, vagy a kordonbontást, hanem Gyurcsányt. Aki szemkilövetésre adott parancsot a rendőröknek, bár azóta – politikailag – mit sem számít. Ám a háttérben – így Hollik – most is ő áll, mert vissza akarja szerezni a hatalmat.
Hazugságok, ellentmondások, csúsztatások, bármi belefér. A hatalom agitációja és propagandája vonalban van, ettől nem is téríti el senki és semmi. Mondják a magukét, a tényeknek meg annál rosszabb.