A legtöbb, főleg 2-es típusú cukorbeteg jelentősebb súlyfelesleggel küzd, ami hozzájárul a szövődmények kialakulásához. Ezért is fontos a személyre szabott étrend kialakítása. A szakember ehhez figyelembe veszi a nemet, életkort, magasságot, testsúlyt. Fontos információ például, hogy az elmúlt fél-két évben változott-e testsúly. Számít, hogy a betegnek mi a foglalkozása, mert más étrendre van szüksége annak, aki ülő-, illetve fizikai munkát végez, de az időbeosztás vagy a műszak is befolyásolhatja az étkezések rendjét. Fontosak lehetnek a korábbi és a családban előforduló betegségek, a szedett gyógyszerek, valamint étrend-kiegészítők – mondta Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.
Nem egyszerre
A dietetikusnak tudnia kell azt is, milyen ételeket szeret és nem tud megenni a beteg, valamint, hogy van-e táplálékallergiája, ételintoleranciája. A szakembernek be kell számolni a bevásárlási szokásokról, és „vallani kell” az ételkészítési ismereteiről, azaz tud-e főzni a beteg. Fontos, hogy nem szabad mindenen egyszerre változtatni – például ha eddig kolbászt szalonnát, fehér kenyeret és kalácsot evett, nem lehet egyik napról a másikra mindenről lemondani.
Tippek
Ha lehet, a cukorbeteg fogyasszon sovány húst (bőr nélküli baromfihús, sertéskaraj, szűzpecsenye, vadhúsok), és az elkészítés során is törekedjen a zsírszegénységre. Használjon vegyesen a zsiradékokat: jó minőségű napraforgóolaj, repceolaj, kókuszolaj az ajánlott. Finomítatlan olívaolajat csak salátákhoz célszerű használni, az állati eredetű zsírokat (sertészsír) pedig minimalizálja. A vaj és a margarin helyett válasszon csökkentett zsírtartalmú vaj- vagy sajtkrémet, de a házilag fűszerezett túrókrém is jó megoldás lehet. Felvágottból is zsírszegényet válasszon; a zsírtartalom 100 grammnyi termékben ne haladja meg az 5 százalékot. Ha teheti, válasszon a baromfisonkák közül, vagy készítsen házi májast. Szalámi- és kolbászfélék, csak néhanapján kerüljenek a tányérjára.
Sokan úgy gondolják, a cukorbetegséggel küzdők örökre lemondhatnak a finom szénhidrátokról, hiszen a cukor mellett a másik fő ellenségnek számítanak. Pedig ez döntően a finomított, magas glikémiás index-szel rendelkező szénhidrátokra igaz. Az orvos és dietetikus által meghatározott mennyiségben és megfelelő napszaki elosztásban a lassú felszívódású szénhidrát tartalmú ételek is fogyaszthatóak (teljes kiőrlésű gabonából készült cukrozatlan pékáruk).
A panírozott ételeket a legtöbben zsemlemorzsával készítik el, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, amelyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, ilyen például a fehér liszt és abból készült zsemlemorzsa is. Panírozáskor használjunk teljes kiőrlésű búza- vagy zablisztet, esetleg alternatív liszteket (pl. zsírtalanított lenmagliszt, szezámliszt).
Sok családnál a köretet a krumpli, illetve a rizs alkotja, pedig ennél jóval szélesebb a kínálat, hiszen a cukorbetegség esetén bátran fogyasztható a bulgur, a kuszkusz, a köles, valamint a barna, illetve basmati rizst is. Ezek nemcsak egészségesek, de változatosak és finomak is - ajánlotta a szakember.
