munkaerőpiac;gyerekszülés;nők helyzete;

- Jobban tanulnak, magasabb a végzettségük, mégis rosszabbul keresnek a nők

A gyerekszüléskor beszakad a nők eleve körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.

"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit" – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent, a nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló Munkaerőpiaci Tükör 2017, illetve a hozzá tartozó Zsebtükör - szúrta ki a Qubit. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (KRTK KTI) által kiadott, a pénzügyminisztérium által is támogatott kötet szerzői olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az üvegplafon és a nemek közti bérszakadék.

A közgazdaságtan mai állása szerint a nők karrierje és a gyermekvállalás nem állnak ellentétben - mondta el a kötet bemutatóján Szabó-Morvai Ágnes, az egyik szerző. Sőt - tette hozzá -, ott születik több gyerek, ahol a nőknek a gyermekvállalás nem jelenti a szakmai céljaik feladását. A magyar állam rengeteget költ a születésszám növelésére, de ezt gyakran nem hatékonyan teszi. Bár vannak előrelépések, például a GYED melletti munkavállalás lehetősége.

A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat - derül ki  kutatásból. Ennek oka részben a 3 év alatti gyermekek elhelyezésének megoldatlansága. Korán kell menni a gyerekekért az óvodába és az iskolába, és ez a teher - a házimunkáéval együtt - leggyakrabban a nőkre hárul. A kutatók meg is neveztek néhány eszközt, amivel segíteni lehetne a nők munkaerőpiaci visszatérését, ezzel együtt pedig a gyerekvállalást is ösztönözni. Szerintük amire szükség lenne, az

  • a bölcsődei férőhely-ellátottság 50 százalékra növelése;

  • a családi napközik állami ellátóhelyekkel egyenrangú támogatása, adminisztratív terheik csökkentése;

  • a családi adókedvezmény rendszerének eltolása az egyénileg igénybe vehető kedvezmények irányába;

  • az apák szülés utáni távollétének meghosszabbítása, ösztönzése;

  • népszerűsíteni az anyák munkavállalását és az apák részvételét a gyereknevelésben;

  • az újonnan bevezetett szakpolitikai elemek hatásának vizsgálata a család és munka összeegyeztethetőségére.

A rendszerváltozás után a nők keresete jobban felzárkózott a férfiakéhoz, a férfiak átlagos keresetének 75 százalékáról 90 százalékára növekedett. Mindez meglepő annak fényében, hogy a nők jellemzően jobban teljesítenek az iskolában, kisebb arányban morzsolódnak le, és nagyobb arányban kerülnek be egyetemre. Mégis, kifejezetten a magas végzettségűek között keresnek sokkal jobban - ez pedig az üvegplafon eredménye.

A házimunka is munkaKorlátozza a nők munkaerőpiaci lehetőségeit, hogy hagyományosan rájuk hárul az összes háztartási munka - azaz a családjuk munkaerőpiaci részvételéhez szükséges körülmények megteremtése. Ez nem csak Magyarországon, de az egész régióban, a kelet- és dél-európai országok mindegyikében jellemző. Azonban a "láthatatlan", otthon végzett munkának is van értéke, még ha fizetés nem, illetve sokszor elismerés sem jár érte. Ezt segít kiszámolni például a szamoldki.hu kalkulátora: ez alapján egy nem túl jó, 1000 forintos órabérrel számolva is, heti 6 óra takarítás, 5 óra mosás és vasalás, 11 óra konyhai munka, 7 óra bevásárlás és 14 óra gyerekgondozás havi 172 ezer forintot ér. Ezek a példában együtt 43 órát tesznek ki, de ha a teljes háztartásról kell valakinek gondoskodnia, az jóval több időt jelent egy héten.

Több mint két éve változatlan az alapkamat.