Csaknem négy hónappal a bevándorlási különadó hatályba lépése óta nem tud érdemi válaszokat adni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra a kérdésre, mely szervezeteknek és milyen tevékenység alapján kellene befizetniük az új adóterhet. A potenciális érintettek közül a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International Magyarországot eddig nem is keresték az ügyben, igaz, a civil jogvédők szerint ebben nincs is semmi meglepő, továbbra is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint rájuk nem vonatkozik az új adó. A menekülteket segítő Migration Aid és a Menedék Egyesület fizetési kötelezettségét úgynevezett támogató eljárás keretében vizsgálta az adóhatóság, ám a határidők lejárta után sem jutottak döntésre.
Siewert András, a Migration Aid képviselője lapunkat úgy tájékoztatta: az adóeljárásról szóló törvény szerint – hosszabbítással együtt – hatvan napon belül kellett volna lezárni az ügyet, esetükben a határidő november végén járt le, ám még december közepén sem kaptak tájékoztatást a NAV-tól. – Csak azt tartjuk elképzelhetőnek, hogy a NAV vezetői nem tudják, hogyan evickéljenek ki abból a lehetetlen helyzetből, amelybe a politika hozta őket egy pongyolán és ellentmondásosan megfogalmazott adótörvénnyel. Adószakmai döntést hozzanak és jelentsék ki, a törvény ebben a formában alkalmazhatatlan, vagy hunyászkodjanak meg a politika előtt és bízzák a bíróságokra, hogy a törvényt vizsgálva igazat adjanak a civil szervezeteknek? – fogalmazott Siewert.
A Napi.hu a Magyar Államkincstár októberi mérlegére hivatkozva korábban azt írta, valamelyik szervezet már befizetett 100 ezer forint különadót, az viszont nem derült ki, mely egyesület ismert magára az adótörvény nem éppen egyértelmű rendelkezéseiben. (A Pénzügyminisztérium korábbi közleménye szerint a különadót "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni). Az általunk megkérdezett szervezetek nem tudják, mely szervezet találhatta jogosnak az adóterhet. Kerestük az adóhatóságot, ám kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat.
A bevándorlási különadót – más civil jogi szakértők mellett – múlt pénteki állásfoglalásában az Európa Tanács alapjogi tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is jogsértőnek találta. Szerintük elfogadhatatlan, hogy az állami adókivetés beleavatkozik mind a potenciális adományozók, mind a legitim célokat követő civil szervezetek tulajdonhoz való jogába, ráadásul úgy, hogy megsérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát is. A tekintélyes alapjogi testület szerint ezért vissza kell vonni a bevándorlási különadót létrehozó egész rendelkezést.
Az ügyben kerestük a Pénzügyminisztériumot: tervezik-e a különadóra vonatkozó rendelkezések kivezetését az adótörvényből, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára viszont úgy nyilatkozott az M1-en: a kormány minden eszközzel tiltakozni kíván a Velencei Bizottság állásfoglalása ellen, amelyben szerinte az egyébként független szakértőkből álló testület „politikai állításokat” tett.
