Ahogy a Népszava is megírta szeptemberben, úgy emelkednek a törvényesen fizethető legkisebb pénzek. A garantált bérminimum 11 százalékkal hízna, azaz praktikusan nettó 135 ezer forintot vihetne haza a dolgozó, tudta meg a Magyar Idők. A 8,9 százalékkal kerekedő minimálbér nettója pedig elérné a 100 ezer forintot.
Nagy változás az utóbbi évekhez képest, hogy a minimálbér szerepe mérséklődött, mivel a robotosoknak mintegy 6-8 százaléka keres ennyit, a többiek fizetési papírján magasabb összeg szerepel. A garantált bérminimum emelése pedig azért jelentős, mert így magasabb kereseti kategóriákban lévők pénzét is feljebb kell tornászni, hogy elkerülhető legyen a bérfeszültség.
Meglepő, hogy a Magyar Idők szerint úgy tudja, hogy a napokban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ismét összeül. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, még karácsony előtt dönthetnek a minimálbérről, de a a VKF ismételt összehívásáról nem ejtett szót, sőt ilyesmiről a munka világának többi szereplői, a munkaadói és a munkavállaló érdekképviseletek sem tudnak. A kormány nevében korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette, hogy miután a munkaadók és a munkavállalók nem tudtak megállapodni az emelés mértékéről, így a kormány hozza meg majd a szükséges döntést. (Valószínűleg ennek összegét írta meg a kormánylap.) Hivatalosan a munkaadók 5-7, a munkavállalók 13-15 százalékos emelést tartottak elfogadhatónak.
