Kórházi tapasztalatainkból tudjuk, hogyan óvnak bennünket attól, hogy esetleg belehaljunk egyetlen ember tévedésébe. Ezért ha hosszú procedúra után végre a kórházi ágyon fekszünk, megvizsgál bennünket az osztályos orvos, a labortól a röntgenig számos vizsgálatot elvégeznek, mire megkezdődhet a kezelés.
Természetesen minden nap jön a főorvosi vizit, a mi osztályos orvosunk referál a leleteinkről, az állapotunkról, és várja a főorvos ítéletét. Ha a főorvos hümmög, mert nem egészen biztos a dolgában, konzíliumot hív össze. Jöhetnek a még több ismerettel, tapasztalattal rendelkező doktorok. Így tehát számos szakember kollektív bölcsessége dolgozik a javulásunkon.
Ha addig meg nem halunk, még másik kórházba is átszállíthatnak bennünket, ahol biztosabb a gyógyulásunk. Ez a körülményeskedés számos ember életét mentette már meg.
Vizsgáljuk meg: mi történik akkor, amikor 2 millió ember élőhelyét akarja Valaki tönkretenni? Lakóit megbetegíteni, levegőjét, vizeit elszennyezni, elviselhetetlen zajjal hasogatni a dobhártyáját nap mint nap, míg a világ meg még két nap? Akár 2 millió fővároslakó életéről és haláláról is szó lehet. Nem, ne mondják, hogy ilyen nincs, hiszen van!
Például, amikor Valaki egy Parlament méretű Néprajzi Múzeumot akar teleportálni a mi szeretett Városligetünkbe. Nincs körülményes vizsgálódás, főorvosi (szakmai) vizit, nincs konzílium, nincs másik ispotály. Egy ember dönt életről és halálról.
Valaki tehát álmodik a Felvonulási térre egy hatalmas múzeumot, az épület nagy részét a mocsárba bele… Valaki ekkor kinevez egy egykori orvost (környezetvédelmi hivatalnokot), aki kijelenti: nem kell ide vizsgálat, hiszen a modern világban mindenre van megoldás, tehát a Valaki által álmodott monstrumnak nem lehet kedvezőtlen hatása sem a Ligetre, se annak fáira, sem a talajvízre, sem a környék lakosságára. Így a Liget nyugodtan megfertőzhető a museumitis vírusával, attól a Liget jobban zöldül, a környék lakossága pedig nem kényszerül arra, hogy öt megállónyit utazzon a Néprajzi Múzeumba. Cserébe megfulladhat, és nem alszik a következő két évben, amíg az építkezés tart.
A Városliget legközelebbi hozzátartozói és a gondolkodni képes szomszédság tudja, hogy nagy a baj: ez bűn, szakszerűtlen ügyintézés, és meg kell állítani. Jogorvoslati lehetőség után néz. Fellebbez! Álmában nem gondolta volna, hogy a korábbi zöld környezetvédelmi hivatalnok irodájának ajtaja mellett új felirat virít: Főhivatalnok! Zöld főhivatalnok. A Zöld főhivatalnok megerősíti saját korábbi kiváló gondolatát: valóban nincs káros hatással egy közparkra az a pár ezer tonna beton. Pampafűvel a tetején különösen nem.
A Városliget hozzátartozói tudják, hogy jogállamban ilyen nincs! Még részt sem vehet a másodfokú döntésben az, aki részt vett az elsőben. Bíróságra mennek. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra. Végre egy valóban elfogulatlan jogász csapat kezében a museumitistől legyengült Városliget!
A Közig bíróság alapos mérlegelés után meghozza a végzést: a fenti eljárás törvénytelen! Teljesen szabálytalan környezeti kérdésekben úgy dönteni, hogy eldugdossuk az iratokat, senkivel nem konzultálunk, csak megyünk fejjel a falnak. Hurrá van és boldogság! Elérkezett a pillanat, hogy a Városliget kivégzését leállítsák, a Néprajznak rajzoljanak helyet valahol máshol.
De sajnos, ha egy hivatalnoknak Valaki a megbízója, annak mindig igaza van. Akkor is, amikor nincs. Máris érkezik a felmentő sereg a hivatalnok védelmében: szegény nem tehet mást, mint hogy magára vállalja, ő első és másod fokon is hozhat határozatot. Elfogyott ugyanis alóla a környezetvédelem intézményrendszere. Ő maradt egyedül a vártán! És vállalta a dupla munkát! A Közigazgatási Bíróság és a lakosság törölgetheti a szemét ököllel.
Ez a Zöld Mindenható a teremtett világ legfőbb döntéshozója. Ha ő mondja, hogy egy 190 méter hosszú, 20 méter mély, 60 méter széles és 22 méter magas épületnek nincs hatása a vízre, a levegőre, a talajra, a talajvízre, és az építkezés meg a szállítás lábujjhegyen zajlik majd, akkor az úgy is van. Punktum.
Így jár az ország nagy betege, az a Városliget, amelynek gyógyítására temetkezési vállalkozókat béreltek fel. Nincs kontroll, nincs érdekérvényesítés, nincs szolidaritás, nincs jogbiztonság, és rövidesen már csak múlt idő lesz a Liget, és a hozzátartozók, szomszédok, barátok hada is.
Béke porainkra.