Szombat délelőtt 11-kor megpróbálják személyesen is rábírni a köztársasági elnököt a versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülésének vezetői, hogy üljön le velük tárgyalni. Azt szeretnék elérni, hogy Áder János ismerje meg a munkavállalók véleményét is, mielőtt aláírja a Munka törvényköve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szövetség péntek délelőtti elnökségi ülése után elmondta a Népszavának, hogy a Sándor-palota előtt tartanak holnap sajtótájékoztatót, ahol ismertetik az érdekvédők álláspontját és várják az államfő válaszát a héten neki címzett nyílt levélre. Ebben azt kérték a szakszervezetek, hogy küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a szerdán kizárólag kormánypárti szavazatokkal elfogadott javaslatot a túlórák új szabályairól. A MASZSZ elnöke természetesen annak örülne, ha konzultáció valósulna meg a kérdésről a köztársasági elnökkel, de úgy fogalmazott: az is üzenet a dolgozóknak, ha Áder János nem kíváncsi a véleményükre. A nyilvános sajtótájékoztatóra várják a szakszervezeti tagokat és a velük szimpatizáló dolgozókat egyaránt.
Kordás hozzátette, felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy
Ez utóbbit is civilek hirdették meg „Boldog karácsonyt, Miniszterelnök úr!” címmel, december 16-án délután három órára a Hősök terére.
A MASZSZ magára vállalja, hogy koordinálja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett országos demonstrációs és sztrájktanács munkáját, de más tömörülések és a civil szervezetek szervező csapatait is várják a közös munkához. Kordás László lapunknak azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy létrejöjjön ez az országos információs háló, hogy össze lehessen hangolni a most széttöredezett megmozdulásokat. Az egyeztetésről és az eddig meghirdetett akciók egy mederbe tereléséről a jövő hét elején ülnek le tárgyalni a többi szakszervezeti tömörüléssel és a csatlakozó független érdekvédelmi szervezetek vezetőivel.
Aktívabbak és összehangoltabbak leszünk – ígérte Kordás arra a felvetésre reagálva, hogy a múlt szombati sikeres tömegrendezvény óta a szakszervetek jelenlétét hiányolja a közvélemény. Sokan országos sztrájk szervezésére biztatják az érdekvédelmi vezetőket, de a MASZSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy ez valójában a helyi, munkahelyi sztrájkok időben történő összehangolását jelenti, ehhez is kell a most létrejövő koordinációs központ.
Végül arról tájékoztatta lapunkat a versenyszféra meghatározó érdekvédelmi tömörülésének elnöke,hogy a 36 hónapra növelt munkaidő keret miatt állásfoglalást kérnek az Európai Szakszervezeti Szövetségtől és az Európai Bizottságtól is.
Többen keresnek védelmet
A rendszerváltás óta megállíthatatlanul csökkent a hazai dolgozók szervezettsége, néhány szakmában azonban az utóbbi időben megfordult a trend. A kereskedelemben nő a taglétszám és Magyarország jelenlegi legnagyobb ágazati érdekvédelmi szervezete, a 24 ezer fős Vasas Szakszervezet 2016 januárja óta nagyjából 15 százalékkal növelte a szervezettségét. László Zoltán, a szövetség alelnöke szerint az eredmény visszavezethető arra, hogy csatlakozott hozzájuk abroncsgyártóktól az üléshuzatokat készítő kárpitos cégekig sok más autóipari beszállító szakma is. Egyre több „fehérgalléros”, magasan képzett műszaki szakember, mérnök látja be, hogy nyerhet a szakszervezeti tagsággal, ahogy a nők közül is sokan csatlakoznak, a logisztikában például átvették az uralmat, a munkaerőhiány miatt pedig már targoncavezetőként is alkalmazzák őket. Nő a 39 év alatti fiatal és az 50 év fölötti idősebb szakszervezeti tagok száma, de űr van a 40-50 közötti középkorú dolgozók szervezettségében. A Vasasok alelnöke azt is hozzátette, hogy 174 munkahelyi alapszervezetük mellett egyéni tagdíjfizetőként is sokan csatlakoznak hozzájuk azok közül, akik a hagyományostól eltérő munkaformában, például otthonról dolgoznak.
Ezek olyan összetett változások, amihez muszáj alkalmazkodni a dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek is - érvelt lapunknak László Zoltán.
Első lépésként szakítottak a szolgáltató szakszervezeti alapállással, vagyis hogy a tagdíjért cserébe üdülést, meg kedvezménykártyát kínáljanak. Ha most valaki belép a Vasasokhoz és megkérdezi, mit kap az általában a bruttó bére egy százalékának megfelelő tagdíjáért cserébe, azt a választ kapja, hogy az érdekvédelmen kívül semmit. Azon belül azonban a falig elmennek helyben és országos szinten is a szakszervezeti vezetők, ha a helyzet úgy kívánja.
Márpedig most úgy kívánja. A cafetéria eltörlése, a túlóra elszámolás szabályainak embertelen módosítása, a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi igazgatásról szóló törvényekbe épített egyhetes szabadságmegvonás, a kirúgással való állandó fenyegetés egyenként is utcára vihetné az embereket, a tiltakozás megbéníthatná a munkahelyeket.
A legnagyobb konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elérkezettnek látja az időt, hogy megálljt parancsoljanak a kabinet évek óta tartó, dolgozókat megnyomorító döntéseinek. Kordás László szerint nem lehet folytatni, hogy a munkavállalókra nézve minden évben egyre rosszabb feltételeket ír bele a Munka törvénykönyvébe a Fidesz az érdemi érdekegyeztető tárgyalásokat megkerülve, idén már szégyentelenül a munka világához semmit nem értő parlamenti képviselők szoknyája mögé bújva. Most a „rabszolgatörvény” azt mondja ki, hogy kollektív vagy egyéni megállapodás aláírásával 400 órára legyen emelhető az éves túlórakeret, amivel 36 hónap alatt kell elszámolni, de a tömörülés vezetője az elmúlt évek tapasztalatai alapján biztosra veszi, hogy jövőre majd ki akarják venni a jogszabályból az írásos megállapodás szükségességét is.
Az mindenesetre biztos, hogy a kormány most elszámolta magát és jelentős ellenállást húzott magára a rabszolgatörvény miatt. Kordás László azonban azt is hangsúlyozta: az érdekvédelmi vezetők annyit tehetnek, hogy megszervezik a tiltakozó akciókat, az azonban már a dolgozókon múlik, hogy elmennek-e, részt vesznek-e ezekben a megmozdulásokban, s ha kell, kitartanak-e akár napokig is.
