A frakció illetékes bizottságának elnöke, Sir Graham Brady az MTI összefoglalója szerint szerda reggel jelentette be, hogy összegyűlt a bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmi szavazáshoz az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez.
A bizalmatlansági indítványt a frakció egyszerű többségének, jelenleg 158 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is. Ebben az esetben May az utódválasztási versenyben nem indulhatna. Ha viszont megnyeri a szavazást, egy évig nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés a Konzervatív Párton belül.
Szerda délutánig a brit kormányfő győzelméhez minimálisan szükségesnél több konzervatív párti képviselő jelezte, hogy Mayt kívánja támogatni a szavazáson. A BBC közszolgálati médiatársaság felmérése szerint szerda délutánig 174 képviselő jelezte nyilvánosan, hogy a voksoláson Theresa Mayt fogja támogatni, szakértőik azonban hangsúlyozták, hogy felmérésük nem tekinthető előrejelzésnek.
Szerdán Theresa May kabinetje gyakorlatilag teljes létszámban támogatásáról biztosította a kormányfőt. Mivel a brit parlamentarizmus törvényerejű szokásjoga alapján csak az viselhet kormányzati tisztséget, aki a parlamentnek is tagja, így May a kabinet tagjainak voksaira is számíthat.
May: Országunk jövőjét kockáztathatjuk
Theresa May brit miniszterelnök úgy véli, ha a kormányzó Konzervatív Párt élén vezetőváltás történne, az késleltethetné, akár le is állíthatná a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát. Hangsúlyozta, hogy ha most vezetőváltási folyamat kezdődik, az új konzervatív vezetőt nem sikerülne megválasztani a Brexit, megállapodás elfogadására megszabott január 21-i határidőig, és az új vezetőnek nem lenne ideje a megállapodás egyelőre uniós részről elutasított újratárgyalására sem a kilépés március 29-i időpontjáig.
May szerint ebben a helyzetben az új konzervatív vezető első feladata a Lisszaboni Szerződés 50. cikke által meghatározott kilépési határidő kiterjesztése, vagy a cikkely aktiválásáról hozott döntés visszavonása lenne.
A BBC cikke szerint hozzátette: ezzel „országunk jövőjét kockáztathatjuk és bizonytalanságot teremthetünk”.
May közölte, hogy a konzervatívoknak egy „mindenki számára működő országot” kellett építeniük, és teljesíteniük a Brexitet, amit az emberek megszavaztak. „Azóta, hogy miniszterelnök vagyok, szigorúan foglalkozok ezekkel a feladatokkal, és kész vagyok befejezni a munkát” – jelentette ki, hozzátéve: minden erejével küzdeni fog, hogy megőrizze pozícióját.
Brexit: hát bizony, Theresa May megfeneklett
A brit belpolitikai élet egyik legviharosabb napja után Theresa May európai villámlátogatásokon próbálta meg a lehetetlent, garanciákat kapni az Uniótól, hogy az ír „backspot” soha nem fog életbe lépni. Elsőként délelőtt Hágában Mark Rutte miniszterelnökkel, kora délután már Berlinben Angela Merkel német kancellárral egyeztetett, majd a brüsszeli vezető politikusokkal tárgyalt.
Az a brit kormányfő számára hétfő délre egyértelművé vált, elképzelhetetlen volt, hogy kedden át tudja vinni a parlamenten a Brexit-törvényt. Hiába keltették a whipek, a parlamenti frakciófegyelem őrei azt a benyomást, hogy a képviselők fenntartásaikat félretéve készek azt jóváhagyni, sem a torykra, a velük szövetségben lévő északír Demokratikus Unionista Pártra sem lehetett számítani.
Kedden nagyon kevesen számítottak a szigetországban arra, hogy May asszony képes a parlamenti ellenállást legyőző biztosítékokkal visszatérni Európából a backspot korlátolt időtartamával kapcsolatban. Az elmaradt „érdemi” szavazásra ebben a naptári évben már aligha kerülhet sor. Az idővel is harcban álló kormányfő ígérete szerint legkésőbb január 21-én voksolhatnak a képviselők az Egyesült Királyság jövőjét meghatározó dokumentumról. Különösen élesen ítélte el a késlekedést John Bercow házelnök, aki „rendkívül udvariatlan lépésnek” nevezte a szavazás kései elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy a három teljes napot igénybe vett vita során 164 képviselő fejtette ki a véleményét. A modern brit történelemben nem találni példát arra, hogy kormányfő meghátrált volna egy nemzetközi súlyú szerződés elfogadásáról szóló előterjesztés megszavazásától.
