– Igazuk van! Tüntessenek csak! Alkalmazott vagyok én is, és nem szeretném, ha olyan törvények lennének, amelyek megengedik, hogy teljesen kizsigerelhessenek.
A 22 esztendős Angyal Máté fogalmazott így, amikor megtudta, hogy a rendőrök azért állították meg a 6-os főút pécsi elkerülőjén hétfő délután az autóját, mert a szakszervezetek által rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály ellen tiltakozók egy 200 méteres szakaszon elfoglalták az út egyik oldalát. A barcsi férfi anyjával együtt utazott, s az ugyancsak alkalmazottként szolgáló asszony is egyetértett a demonstrálókkal. Az asszony és fia azt állította, nem politikai okokból ellenzik a munkatörvénykönyv módosítását, hanem csakis azért, hogy ne lehessen a kisemberekkel a végletekig kibabrálni.
A tüntetők 40 autóval parkoltak le a pécsi félgyűrűn, s ez 2-5 perces megállásra késztette az arra gurulókat, ennek ellenére sokkal többen voltak, akik bátorítón integettek vagy dudáltak a demonstrálóknak, mint akik őket káromolva hajtottak túl a félpályás dugón. Megkérdeztem jó félszáz várakozni kényszerülőt, s gyors válaszaikból az derült ki, hogy
A törvényt elutasítók fele ugyanakkor elismerte, hogy ők amúgy sem szimpatizálnak a Fidesszel.
– A munkaadók eddig is visszaéltek az alkalmazottak kiszolgáltatottságával – állította az 56 éves pécsi Huzián Ferenc. – Sokáig sofőrként dolgoztam, de egy idő után nem bírtam már a sok túlórát, és kiléptem. Azóta gondnok vagyok. Nem szabad hagyni, hogy behozzák a 400 órás túlórakeretet.
Egy középkorú pécsi gépészmérnök nem volt tisztában a készülő jogszabály részleteivel, de neki néhány vállalkozó ismerőse azt mondta, jelenleg sok a feketén kifizetett túlóra, a törvénymódosítás e téren is fehérítheti a gazdaságot. Egy fakitermelő cég 53 éves gazdája meg azt gondolta, hogy őt nem érinti ez a jogvita, a készülő törvény a multikat segíti majd:
– Nálam, ha valaki nem akar túlórázni, akkor annak nem is kell. Mindig van, aki akar, mert szeretne több pénzt hazavinni.
Alig néhány várakozó volt, aki nem állt szóba velem. Azt nem sikerült kitudnom, hogy ők ezért hessegettek-e el, mert dühítette őket a kényszerű megállás, vagy azért, mert a kormánnyal értettek egyet.
A tüntetés egyik résztvevője, az E.ON-nál informatikusként dolgozó és szakszervezeti ügyvivőként tevékenykedő 39 éves Kotoucs Viktor kijelentette: saját cégénél sosem éltek vissza a túlóráztatással, így ő azért van itt, mert szolidáris azokkal, akiket viszont kihasznál az alkalmazójuk. Így érvelt: – Ha a törvényt elfogadják, akkor sok olyan cég és hivatal lesz majd, ami zsarnoki módon kényszeríti túlórára a dolgozóit. Ez lesz a nagyüzemekben, a közszférában és az iskolákban is. Ezért össze kell fognunk. Érdekképviselő vagyok, nem akarok politizálni, de látom, hogy ez a törvénytervezet még a masszív fideszeseket is elbizonytalanította, és a kormány ellen fordíthatja.
Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője, a pécsi tüntetés egyik szervezője biztos volt abban, hogy a kormány visszalép: – A munkavállalók hatalmas többsége ellenzi ezt a törvényt – mondta az érdek-képviseleti vezető.
És azt sem akarjuk, hogy a túlórákkal három év alatt kelljen elszámolni. Ha kell a fél országot fellázítjuk!
Felvetettem Benkének, hogy akinek kell neki a pénz, az miért ne vállalhatna 400 vagy akár még több túlórát.
– Mert tönkre teszi magát és a családját. Tessék úgy megfizetni az embereket, hogy ne kelljen a megrokkanásig túlórázni.
– Van, aki szerint, ha gyorsan emelkednek a bérek, a multik elviszik innen az üzemeiket keletebbre, s akkor annyi az országnak... – jegyeztem meg.
– Nem kell ettől félni – vetette el ezt a feltételezést Benke. – Mert jók a magyar szakemberek, a multiknak szükségük van rájuk, és nálunk biztonság és munkabéke van, ez pedig sokat ér. Akár azt is, hogy jobban megközelítsük a nyugati béreket. Ez lenne a helyes út, nem a túlóra.
