Rendkívüli feszültség uralkodott a francia fővárosban a sárga mellényesek szombati megmozdulása előtt. Egyes tüntetők ugyanis a francia elnöki palotát akarták megostromolni. A Párizsba tervezett programok többségét lemondták, a Paris Saint-Germain focicsapatának hétvégi mérkőzése is elmaradt, az üzleteket és múzeumokat bezárták. A rendfenntartók valóságos háborúra készültek a tüntetők ellen. A belbiztonsági erők ezúttal taktikát változtattak, s kisebb csoportokban tűntek fel a megmozdulások résztvevői között. Az újfajta fellépésnek meg is lett az eredménye, sokkal hatékonyabb volt a rendőrség, mint egy héttel korábban. Összesen 1723 személyt vittek be az őrszobára, mintegy kétharmadukat rövid őrizet után elengedték.
A belügyminisztérium közlése szerint december 8-án országszerte 136 ezren tüntettek, Párizsban 10 ezren vonultak az utcára, ugyanakkor a viszonylag kisszámú tüntető közé egy mintegy félezer fős agresszív személy vegyült. A rendőrség ezúttal is könnygázt vetett be a Champs-Élysée-n, ám így sem sikerült megakadályozni több üzlet ablakának betörését, gépkocsi felgyújtását.
Komoly anyagi károkról számoltak be más francia városokból, Bordeaux-ból, Toulouse-ból, Marseille-ből és Nantes-ból. Összesen 179-em sérültek meg, ami valamivel kisebb szám, mint az előző hetekben. Ez volt a sárga mellényesek első tüntetése azóta, hogy Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, eláll a kormány attól a tervétől, amely szerint felemelik a benzinre kivetett adót. A tüntetők ezért már nem eredeti követeléseiket fogalmazták meg, hanem Emmanuel Macron lemondását skandálták. Sajnálkozását fejezte ki a vandalizmus kapcsán Anne Hidalgo, Párizs polgármestere.
A napokban közzétett felmérések szerint a köztársasági elnök népszerűsége tovább esett, kevesebb mint 20 százalék ért egyet politikájával, ráadásul a potenciális elnökjelöltek közül a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke, Marine Le Pen is megelőzte. Macron múlt héten azt közölte, megvárja a szombati megmozdulásokat, s ezen a héten – valószínűleg már ma - televíziós szózatban fordul honfitársaihoz.
Kérdés, milyen újabb intézkedéseket tervez. Az államfő közleményében köszönetet mondott a belbiztonsági erőknek. Mint írta, ezúttal is kivételes professzionalizmusról tettek tanúbizonyságot. Édouard Philippe miniszterelnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint fogalmazott, elérkezett a párbeszéd ideje, s helyre kell állítani a nemzeti egységet.
Az ultrabaloldali Jean-Luc Mélenchon a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte. Hozzátette, a sárga mellényesek követeléseinek háromnegyede programjukban is szerepel. Szintén a parlament feloszlatásáért szállt síkra Marine Le Pen.
A világ mind több politikusa próbálja a saját érdekeinek megfelelően értelmezni a francia tüntetéseket. Donald Trump amerikai elnök például a megmozdulásokból saját klímapolitikájának helyességét vonta le némiképp meglepő következtetésként. Szerinte a tüntetések abból indultak ki, hogy az emberek nem akarnak hatalmas összegeket fizetni azért, hogy a környezetet védjék. Állítása szerint a tüntetők azt skandálták: „Trumpot akarjuk”. Úgy vélte, elérkezett az idő arra, hogy leszámoljanak a „nevetséges és szélsőségesen drága” Párizsi Klímamegállapodással.
Olaszországban Matteo Salvini, a jobboldali radikális Liga elnöke figyeli kárörömmel a francia tüntetéseket. Ő azt a következtetést vonta le, hogy neki van igaza, amikor a 2019-es költségvetés ügyében az Európai Bizottsággal harcol. Több tízezer híve előtt Rómában azt közölte, tartja magát az ígéretekhez, nem törődve Brüsszel bírálataival. Szerinte a megszorítások olyan erőszakhoz vezetnek, amilyet Franciaországban tapasztalni. Recep Tayyip Erdogan török elnök a francia rendőrség kemény fellépését bírálta, nem foglalkozván azzal, hogy a török rendőrség rendre brutálisan veri le az ellenzéki megmozdulásokat. A török állami média, a TRT helyszíni tudósításban számolt be a párizsi tüntetésről, miközben a törökországi megmozdulásokról sosem szokott élőben tudósítani.
