Az Európai Bizottság héten közzétett javaslatai szerint megszüntetnék a kötelező kvótát, azaz a menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezésére vonatkozó elképzelést. A 28 belügyminiszter csütörtöki brüsszeli ülésén ugyanis egy közös francia-német kezdeményezés meglebegtette az önkéntes felajánlások lehetőségét. Eszerint a tagállamok korlátozott számban és megalapozott indoklás alapján kibújhatnának a menedékkérők szétosztásának kötelezettsége alól.
A javaslat összhangban van az Európai Bizottság friss előterjesztésével, amely lehetővé tenné, hogy egy ország a menedékkérők áthelyezése mellett, a külső határok védelméhez való hozzájárulással vagy a kibocsátó és tranzit országoknak nyújtott anyagi és egyéb támogatással is kifejezze a szolidaritását. Nem világos azonban, hogy mi történne abban az esetben, ha nincs elég önkéntes felajánlás, vagy ha egyes tagállamok megtagadják a segítségnyújtást. Az önkéntes felajánlások rendszere viszont befolyásolhatja a magyar kormány Brüsszel-ellenes propagandáját is, amely egyebek mellett arra épül, hogy az Unió "rá akarja erőltetni" a menekülteket a tagállamokra.
A menekültekre vonatkozó szabályokról legközelebb az állam- és kormányfők tárgyalnak majd, akik a jövő héten találkoznak Brüsszelben.
A kötelező "betelepítéseket" támogatók és ellenzők az úgynevezett dublini rendeletről szóló vitákban csapnak össze. (Ez nem tévesztendő össze a 2015-ös ideiglenes "kvótahatározattal", amely már nincs hatályban.) A dublini jogszabály írja elő, hogy a menekültügyi eljárást abban a tagállamban kell lefolytatni, amelyikben a menedékkérő először lépett az EU területére. A törvény a 2015-ös menekültválság idején csődöt mondott, mert kiderült, hogy óriási terhet ró a közösség külső határait őrző országokra. Az Európai Bizottság 2016 májusában egyebek mellett javasolta, hogy ha egy ország aránytalanul nagy számban kapna menedékjogi kérelmeket, akkor a kérelmezők egy részét helyezzék át az EU más államaiba. Azok pedig, akik ezt elutasítják, fizessenek pénzbüntetést. Az előterjesztés óriási felháborodást váltott ki az Európai Unió keleti tagországaiban, köztük Magyarországon.
A rendelet reformjáról az Európai Parlamentnek és a kormányokból álló EU Tanácsnak együtt kell megállapodnia. Az EP már 2017-ben elfogadta az álláspontját, amely a bizottsági javaslat szellemében a menedékkérők tagállamok közötti kötelező és automatikus elosztását szorgalmazza.
A 28 tagállam viszont két éve képtelen közös nevezőre jutni. A visegrádi négyek és nyomukban néhány másik keleti tagállam, hallani sem akarnak kötelező áthelyezésekről és kvótákról, a nyugati tagországok — köztük Németország és Franciaország — viszont egészen a legutóbbi időkig ragaszkodtak ahhoz, hogy a dublini előírások tartalmazzák a menedékkérők kötelező szétosztását.
