Theresa May számára ez az igazság hete. Több napon át tartó parlamenti vita után kiderül ugyanis, támogatja-e a brit törvényhozás az Európai Unióval született megállapodást. May szerint a választás egyszerű: ha a képviselők nemet mondanak, akkor megegyezés nélkül kell távoznia jövő év márciusában az Egyesült Királyságnak az Unióból, s annak beláthatatlan következményei lennének. „My deal or no deal” – hangoztatta, arra utalva: vagy az ő megállapodása győzedelmeskedik, vagy jöhet a vízözön.
Most ez utóbbira van nagyobb esély. A brit lapok azt taglalják, hány kormánypárti képviselő voksol majd nemmel a „dealre”. A Guardian 97-re, a Telegraph pedig 101-re becsülte a rebellis honatyák számát, ami azt jelenti, szinte esélytelen, hogy a miniszterelnök a maga javára fordítsa az állást a jövő keddi szavazásig.
A kérdés így nem is az, áldását adja-e a parlament a megegyezésre, hanem hogy mi jön utána. Valóban nem lesz egyezség? A konzervatívok egy része ezt szeretné, hangoztatva, hogy az ország így megőrizné nemzeti szuverenitását, és jobb bilaterális megállapodásokat köthetne. Csakhogy ezt egyre kevesebben hiszik el. A YouGov azon felmérésére, jó döntés-e elhagyni az EU-t, 49 százalék válaszolt nemmel és csak 38 igennel. Azok 11 százaléka pedig, akik 2016-ban még a kilépésre voksoltak, ma már úgy véli: ez rossz döntés volt. Egyáltalán, a britek mindössze 23 százaléka támogatja May megállapodását.
Amiből egyvalami következik: a legjobb döntés a kilépés elhalasztása és egy új referendum kiírása lenne arról, tényleg ki akarnak-e lépni a britek az Unióból. Az ugyanis ma már nyilvánvaló, hogy az EU elhagyása mellett kampányolók 2016-ban álhírekkel bombázták, azaz becsapták a választókat.
A gond csak az, ki mer vállalni egy ilyen döntést. Egy konzervatív kormány aligha, hiszen ez pártszakadást idézhetne elő. Jeremy Corbynt is nehéz elképzelni, hogy ilyen lépésre szánná el magát, hiszen sosem volt a Brexit bátor ellenzője. Valakinek azonban vállalnia kellene a kockázatot, mert egyébként tényleg a vízözön jöhet.