Össztűz zúdult a kabinetre azután, hogy közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a több száz sajtóterméket megjelentető kormányközeli kiadók fúzióját, és ezzel megkerülte a versenyhivatali vizsgálatot. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki, a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás alkotmányos garanciáit. „A hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy – a megyei lapok és az országos rádiók piacán bizonyosan – monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén.” – írta a testület. Az MSZP bejelentette, hogy a vizsgálat elmulasztása miatt beperli a médiatanácsot. Ujhelyi István, a párt EP-képviselője pedig az uniós versenyjogi biztoshoz, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságához, valamint az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságához fordult.
Emlékeztetőül: az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. továbbá a Magyar Idők Kiadó Kft. tulajdonosai felajánlották cégüket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A GVH vizsgálta, szükséges-e eljárást indítani az ügyben, de mire döntött volna, a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a cégek egybeolvasztását. A GVH be is jelentette tegnap: a döntés nyomán a hatóság már nem vizsgálhatja a fúziót.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint eddig 21 esetben minősített a kabinet egy fúziót közérdekűből nemzetstratégiaivá. Érdekes azonban, hogy eddig majdnem minden esetben akkor éltek ezzel a módszerrel, amikor az állam közvetlenül érintett volt.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy vélte: a kormány lépése nem más, mint politikai felülírása a versenyjognak, ugyanakkor a törvény nem támaszt olyan követelményt, hogy a GVH-vizsgálat alól mentesített vállalati összefonódás állami tulajdonszerzést kell eredményezzen.
Ligeti Miklós az új a kormányzati médiagólem kapcsán azt mondta, sok technikai részlet tisztázatlan még.
– Nem tudjuk, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a megszerzett cégeket mekkora hányadban nyelte be. Csak azt tudjuk, hogy az érintett cégek tulajdonosai részesedésük valamekkora hányadát adományozták az alapítványnak – fogalmazott Ligeti. Elképzelhető a szakértő szerint, hogy csak akkora hányadot adományoztak, amellyel az alapítvány, mint a cégek új résztulajdonosa, meghatározó befolyásra tesz szert a médiavállalatok működésében.
Kérdések sokaságát veti fel az esetleges nyereség is – márpedig az állami hirdetésekkel bőven ellátott sajtótermékeknél könnyen keletkezhet profit.
– Nyereség nem csapódhat le az alapítványnál. A törvény értelmében ugyanis alapítvány nem hozható létre azért, hogy nyereséget termeljen – mondta Ligeti. Szerinte ezért előfordulhat, a cégek nulla körüli eredményt, vagy kismértékű veszteséget produkálnak és mindegyik megállapodást köt egy vagy több külső céggel a reklámfelületeik értékesítésére. A reklámfelületek értékesítéséből származó haszon így másnál jelentkezik. Ligeti szerint ezzel a két módszerrel simán meg lehet hekkelni a médiafelületek üzemeltetését és biztosítható, hogy az alapítvány megőrizze az alapvetően nonprofit jelleget. Itt érdemes megemlíteni a HVG információját, ugyanis a hetilap úgy tudja, a Fidesz már előkészített egy törvényt, amely szerint a jövőben csak nonprofit alapon működő sajtótermékek fogadhatnak be állami hirdetéseket. Ez megmagyarázhatja, hogy a tulajdonosok miért ajánlották fel cégeiket a kormányközeli nonprofit alapítványoknak.
