Megszavazta az ukrán parlament csütörtökön az ukrán–orosz barátsági szerződés megszüntetését.
Az MTI összefoglalója szerint az indítványt – amelyet Petro Porosenko ukrán elnök terjesztett be – a 450 fős parlament 277 képviselője támogatta. Ellene szavazott az Ellenzéki Blokk teljes frakciója, amely tömörülés a kijevi Majdan-tüntetések nyomán hivatalából menesztett Oroszországba menekült exállamfő, Viktor Janukovics egykori híveiből alakult.
Az előterjesztés értelmében a szerződés lejártakor, azaz 2019. április 1-jével szűnik meg. Az indoklás szerint az Ukrajnával szembeni orosz fegyveres agresszió következtében jelentős mértékben sérült a szerződés.
Porosenko hétfőn terjesztette be a szerződés megszüntetéséről a törvényjavaslatot a parlamentnek, kérve annak sürgősséggel történő tárgyalását.
Az ukrán parlament emellett az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely az eddigi kétszeresére terjeszti ki az Ukrajna által ellenőrzött területet a Fekete-tengeren, továbbá kimondja, hogy invázió vagy támadás esetén figyelmeztetés nélkül használhatják fegyvereiket a határőrség hajói. A javaslatot 244 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy a második olvasatban – vagyis a véglegesen jóváhagyott előterjesztésben – az eddigi 12-ről 24 tengeri mérföldig jelölték ki azokat a területi vizeket a Fekete-tengeren, amelyeken Ukrajna ellenőrzést folytat a csempészet, a migráció és egyéb jogsértések megakadályozása miatt. Az indoklás szerint az elfogadott törvény hatékonyabbá teszi Ukrajna 12 mérföld szélességű felségvizeinek védelmét. A dokumentum szerint a nemzetközi jog lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzést a szomszédos vizekre is kiterjessze egy állam vám- és pénzügyi, migrációs, valamint közegészségügyi szabálysértések megakadályozása érdekékben.
A portál szerint a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország, amióta önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, „törvénytelen gazdasági tevékenységet folytat ott, megnövekedett a csempészet mértéke, Ukrajna pedig elvesztette lehetőségét a hajózás fölötti hatékony ellenőrzés fölött”. A törvény lehetőséget teremt Ukrajnának a 24 mérföldes zónában arra, hogy megállítson, átvizsgáljon és lefoglaljon tengeri járműveket, kivéve hadi- illetve állami vagy más nem kereskedelmi célú hajókat.
Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint – miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott.
Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be, amely december 26-ig van érvényben.
Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, és azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
