Határozottabb fellépést szeretne a félretájékoztatással, az internetes álhírekkel szemben az Európai Bizottság, amely ennek céljából cselekvési tervet és javaslatokat mutatott be szerdán.
A brüsszeli testület megerősítené az EU külügyi szolgálatának illetékes munkacsoportjait és a szomszédságpolitikai partnerállamokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközt biztosítva számukra. A szolgálat stratégiai kommunikációs költségvetése a tervek szerint jövőre több mint kétszeresére – 1,9 millióról 5 millió euróra – emelkedik.
Külön riasztási rendszert hoznak létre az európai uniós intézmények és a tagországok között a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok megosztásának és a fenyegetések időben történő jelzése céljából.
Emellett a jövő májusi európai parlamenti választásokig havi jelentéstételre kötelezik vállalásaik végrehajtásáról az internetes platformokat, például a Google-t, a Facebookot és a Twittert. Az érintett vállalatoknak biztosítaniuk kell a politikai hirdetések átláthatóságát, fokozniuk kell a hamis felhasználói fiókok törlését, meg kell jelölniük az internetes botok által küldött üzeneteket és javítaniuk kell az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságát.
Az Európai Bizottság végezetül felszólította a tagországokat, hogy tegyenek többet az uniós értékek és szakpolitikák kommunikációja terén, és védelmezzék az EU-t és annak intézményeit a félretájékoztatási kampányokkal szemben, valamint külön programokkal mozdítsák elő a médiaműveltséget.
Kiemelte, hogy a félretájékoztatás az orosz katonai doktrína, illetve a Nyugat megosztását és gyengítését célzó stratégia része.
Hozzátette, hogy amennyiben az önkéntes fellépés nem hoz megfelelő eredményt, akkor jogilag fogják szabályozni a kérdést.
A nyugati vádak szerint Oroszország dollármilliárdokat költ arra, hogy dezinformációs kampányokkal, álhírekkel próbálja befolyásolni a választásokat és aláásni a demokráciát világszerte.
