A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón, melyen a Wintermantel Zsolt újpesti, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesterek is részt vettek.
Bagdy Gábor hosszan fejtegette a 2014-ben induló projekt körülményeit. Mint mondta, ennek részeként két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel -idézi szavait az MTI.
Késett, késett, de nem gyanakodtak
A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy „objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak” - jelentsen ez bármit is – a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
- fogalmazott Bagdy. A szerződésmódosítás azonban nem történt meg, ősszel pedig már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.
Hoppá, még egy kis malőr
Aztán történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.
Ez egy új lehetőség
A főpolgármester-helyettes szerint egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Nem veszteséges a becsomagolva álló apparátus?
A fővárost nem érte kár, pénzügyi veszteség – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester , arra hivatkozva, hogy a megrendelt eszközök és szoftverek készleten vannak, azokat később be lehet üzemelni.
Csakhogy, a beszerzett és használaton kívüli készülékek 2021-re bőven elavultnak számíthatnak technikailag, ráadásul a beszerzésükre 17 milliárdos hitelt vett fel a főváros, amit akkor is rendezni kell, ha soha nem helyezik működésbe a rendszert.
Borbély aztán a 2010 előtti városvezetést kezdte támadni, ami „hátrányos és káros szerződéseket kötött” például, például az Alstommal.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), Újpest polgármestere a RIGO szintén befuccsolt elődje, az Elektra kudarcára emlékeztetett: szerinte a 2010 előtti vezetés haszontalanul költött el százmilliókat tanácsadási szerződésekre és tanulmányokra hiszen azokat később a BKK nem tudta használni.
Kérdés persze, hogy mennyire szalonképes a Demszky-érát kritizálni, ha Tarlós vezetése alatt sem tudták életre lehelni az e-jegyrendszert, és ez az állapot előreláthatólag még évekig így is marad. A RIGO utódja egyébként a MÁV által használt nemzeti e-jegyrendszer platform lehet.
