Bioritmus;Mikulás;gyerek;

Illusztráció

- Na hát akkor mi legyen a Mikulással: hinni vagy sem?

A karácsony egyik legfontosabb szereplője nemcsak ajándékoz, hanem dilemmát is okoz a kisgyermekes szülőknek: mikor és hogyan mondják el a gyereknek az igazságot a Mikulásról.

Szent Miklós legendája több mint ezerötszáz éves múltra tekint vissza, a mai, rénszarvasszánon érkező, kedves öregember képe az elmúlt kétszáz évben terjedt el. Annak ellenére, hogy a Mikuláshoz kapcsolódó hagyományok nagyon elterjedtek, a szakértői vélemények megosztottak a misztériumának előnyeiről - írta a TudományPláza. David Kyle Johnson a Pennsylvaniai Egyetem filozófia professzora például egyenesen hazugságnak minősíti. 

„Én azzal nem értek egyet, hogy feltétel nélkül higgyünk a létezésében.”

Johnson szerint a mítosz gátolja a gyerek kritikus gondolkodásának fejlődését. A kitalált történetek, hogy például merre jár, hogyan „dolgozik” a Mikulás, bájosak, de a hiszékenységet erősítik. Veszélyes és rossz, ha azt mondjuk, a bizonyítékok ellenére hinni kell. Szerinte a szülőknek a Mikulás történetéhez hozzá kellene tenniük, hogy az csak egy mese.

„Tavaly a gyerekem 4 éves volt, azt mondtam neki: megyünk meglátogatni a Mikulást, aki egy jelmezbe öltözött fickó. Ez az egész csak egy jó játék.”

Johnson szerint így a látogatás pusztán egy kellemes időtöltés, nem pedig csalás vagy ámítás.

Joulupukki Budapestre érkezett

A legtöbb gyermek túlteszi magát azon, amikor kiderül, a Mikulás nem is létezik. Viszont előfordulhat, hogy tönkreteszi a karácsony hangulatát, a felismerés aláássa a szülők iránti bizalmat, de komolyabb traumát is okozhat.

„A gyerekek „kíváncsiak a világra, szeretnének minél többet megtudni róla, és ehhez bízniuk kell a szüleikben. Tudniuk kell, hogy pontos, megbízható információkat kapnak tőlük. Azzal, hogy elmondjuk nekik: a Mikulás története egy hazugság, a bizalmukat áruljuk el”- állítja Johnson.
Illusztráció

Cyndy Scheibe, az Ithacai Egyetem pszichológus professzora és a Project Look Sharp vezetője szerint a Mikulás nem hazugság, hanem egy történet. A médiaműveltségi szervezet munkatársa több mint 30 éve vizsgálja a gyermekek Mikulás-hitét, és lelkes támogatója is a téli mesének. 

„Az egész kicsik félnek a Mikulástól, de a legtöbben ujjongva lesik. 7 és 9 éves korukban aztán a gyerekek egyre gyanakvóbbá válnak, és kutakodni kezdenek.”

A többség 12 éves korára rájön, hogy a rénszarvasok nem tudnak repülni, egy ember nem juthat el egyedül a világ összes kéményébe egyszerre, vagy valami más hibát talál a rendszerben. 

„A kisebbek még varázslatra vágynak, de az idősebb gyerekek már valami kézzel foghatóra”– tette hozzá Scheibe.

Mit tegyünk?

A cikk szerint Johnson félelme, azaz, hogy a Mikulás mítosza elősegíti a hiszékenységet, akkor jogos, ha a gyermek úgy érzi, a szülő átverte. Scheibe megfigyelései viszont arra engednek következtetni, hogy amíg őszintén válaszolunk a gyermek kérdéseire, addig a biztonságos a Mikulásban való hit. Viszont, ha a gyerek már készen áll, tudni kell el is engedni a mesét. A legjobb, ha a család megteremti a saját hagyományait.

A Mikulásban való hit – a HVG Pszichológia magazinja által megkérdezett pszichológusok szerint – nemcsak az igazságról, de a jóságról való gondolkodásnak is az alapja. A Mikulás a „jó” gyerekeknek hoz ajándékot A gyerek biztonságérzetét is erősíti, ha fel tud ruházni valakit olyan erővel és tulajdonságokkal, amelyekkel ő nem rendelkezik, de hiszi, hogy ha kell, megvédi őt mindentől, amitől fél. A cikk szerint a gyermekpszichológusok többsége azt javasolja, ne áruljuk el a gyereknek, hogy nincs Mikulás, mert azok a gyerekek, akik a képzelet kizárásával, mesék nélkül nőnek fel, boldogtalan felnőtté válhatnak.

A magyar szülők 71 százaléka örül, hogy gyermeke hisz a Mikulásban és a hasonló mitikus, mesés figurákban – írta a hvg.hu az NN Biztosító megbízásából készített kutatás alapján. A szülők közel háromnegyede próbálja támogatni gyermeke képzeletvilágát. Csak 11 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy jó, ha a gyerekeket tévhitekben ringatjuk. A felmérés szerint az átlagosnál is inkább támogatják a Mikulás-sztorit azok, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek, és rendszeresen tesznek félre legalább 30 ezer forintot a havi jövedelmükből.

A mozgászavarral járó, hosszú lefolyású betegség nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetők, az életminőség javítható.