Európa szeme a parlamenti demokrácia mintaképének számító Westminsterre szegeződik a héten. Az alsóház napi legalább nyolc órát szentel a Brüsszellel kötött megállapodásról és politikai nyilatkozatról december 11-re kitűzött szavazás előkészítésének. Még el sem hangzott Theresa May kedd esti vitaindító állásfoglalása, - melyet mellesleg a parlamenti szabályok szerint gyakran szakíthattak félbe beleszólásaikkal a képviselők, - amikorra a kormány három súlyos kérdésben szenvedett vereséget.
A voksok eredményeként a kabinet nem rejtheti el a nyilvánosság elől az Európai Uniótól való elválásra vonatkozó titkos, bizalmas jogi tanácsokat, mint ahogy a honatyák biztosították maguknak azt a lehetőséget is, hogy abban a (várt) esetben, ha a kormány alulmarad a Brexit-alkuról rendezett szavazás során, meghallgatják őket a következő lépések, egy “B-terv” kidolgozása során. A The Times napilap értékelése szerint brit kormányfőre az elmúlt negyven évben nem mértek hasonló csapást az országgyűlés tagjai. Pozitívum viszont, hogy csökkent a megegyezés nélküli kilépés veszélye. Mindez ugyanazon a napon történt, amikor az Európai Bíróság közzétette álláspontját, mely szerint az Egyesült Királyság egyoldalúan, az Európai Unió tagállamainak hozzájárulása nélkül visszavonhatja a kilépési folyamatra elindított 50. cikkelyt.
Valamennyi ellenzéki párt, köztük a kormányt a 2017-es előrehozott választás óta elvileg támogató északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője együttműködött Theresa May “megalázásában”, ami rossz ómen a jövő keddi sorsdöntő szavazás előtt. Az ostromlott miniszterelnöknek legalább 320 szavazatra van szüksége a Brüsszellel kötött paktum elfogadásához. A Sky News becslése szerint azonban ennél kilencvennel kevesebben vonulnak majd át az “ayes”, igent jelző folyosón. Hacsak a héten nem következik be kormányzati áttörés, 399 képviselő utasítja el két év alkudozásának eredményét. 2016. júliusa óta egyébként a közvélemény is változott. A legfrissebb YouGov felmérés alapján az emberek 49 százaléka gondolja úgy, hogy helytelen volt az EU-ból való kilépés szándéka. A népszavazáson rögzített 51 százalékhoz képest ma már a választópolgároknak csak 38 százaléka helyesli a búcsút Európától.
Theresa May korábbi parlamenti állásfoglalásai után nyilvánvalóan nem sok újat tudott mondani vitaindító felszólalásában. Elismerte, hogy a megállapodás nem “tökéletes”, de mindenképpen “jó”, és megfelelően szolgálja a választópolgárok érdekeit. Ha a Ház elutasítja a megegyezést, az “egyetlen biztos pont a bizonytalanság lesz”. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére viszont úgy érzi, még mindig nem lehet tudni, milyen lesz az együttműködés Európával. A képviselők nem hajlandók “bekötött szemmel ugrani az ismeretlenbe”. Boris Johnson volt külügyminiszter “nemzeti megaláztatásként, a Brexit megcsúfolásaként” éli meg a megállapodást. Nagy-Britannia “de facto EU-gyarmat lesz, kihasználatlanul hagyva a Brexit nyújtotta előnyöket” – vélte a Konzervatív Párt vezetésére pályázó politikus.
399
képviselő
utasítja el két év alkudozásának eredményét
