Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt.
Enyedi Zsolt lapunknak azt mondta: most, hogy ténylegesen is megkezdik a CEU amerikai akkreditációjú képzéseinek áthelyezését Bécsbe, egyre kézzelfoghatóbbá válnak majd a költözéssel járó anyagi hátrányok is.
Az egyetem vezetése hétfőn jelentette be: miután a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása nem teszi lehetővé, hogy januártól új diákokat vegyenek fel, képzéseik négyötödét Bécsben indítják meg jövő szeptembertől. Budapesten csak a magyar akkreditációval rendelkező programjaik maradnak. Mindennek az az oka, hogy a magyar kormány több mint egy éve nem hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást, amivel a CEU az utolsó törvényi feltételt is teljesíthetné.
Enyedi Zsolt hangsúlyozta: ők minden előírásnak megfeleltek, erről New York állam Oktatási Hivatala is biztosította Magyarországot. Az utolsó lépést, vagyis a megállapodás aláírását mégis megtagadta a magyar kormány. Arra a kérdésünkre, mire számít a magyar Alkotmánybíróságon, valamint az Európai Bíróságon is zajló, CEU-ügyben indított eljárásoktól, úgy válaszolt: szinte biztos benne, hogy a jogvitákban a CEU-nak lesz igaza.
Hangsúlyozta: jelenleg – a Bécsbe költözés szervezése mellett – a hallgatóikra, az új diákok toborzására, a közeledő felvételi időszakra koncentrálnak.
A jobboldali-konzervatív véleményformálók egyébként nem akartak nyilatkozni, amikor arról kérdeztük őket, hogy Magyarország egyik legjobb képzést nyújtó egyetemét elüldözte az Orbán-kormány. A Professzorok Batthyány Köre elnöke, Náray-Szabó Gábor például azt mondta lapunknak: ahogy másfél éve folyamatosan, úgy most sem szeretné kommentálni a CEU-val történteket. Hozzá hasonlóan nem akart nyilatkozni Vidóczy Tamás, a szervezet titkára sem. Lovász László, az MTA elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a másfél évvel ezelőtt tett nyilatkozatát tartja érvényesnek ma is, mást nem szeretne mondani.
Lovász László tavaly nyilatkozott az ügyben, akkor pedig felajánlotta, hogy közvetít az egyetem és a kormány között, mert „biztos benne”, megoldás születik végül. - A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása. Biztos vagyok benne, hogy a felek megtalálják a zökkenőmentes működést lehetővé tévő megoldást. Az MTA és én magam is szívesen közvetítünk ebben - fogalmazott. Az MTA számos intézete egyébként annak idején a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatot adott ki.
Azonban nem csak a kormány holdudvarában maradtak csendben a véleményformálók, a Fideszben sem volt senki, aki nyíltan kritikus véleményt hangoztatott volna – még ha privát körülmények között ezt néhányan meg is tették. Egy államtitkár például arról beszélt lapunknak, hogy „a CEU-n több tiszteletreméltó oktató dolgozik, akikkel személyesen is jóban vagyok, sajnálom, ami velük történik”. Hozzátette: a kormánypártból „többen gondolják ugyanígy”. Korábban egy forrásunk arról beszélt, Orbán Viktort Áder János és Kövér László is próbálta lebeszélni a CEU eltávolításáról, igaz, ők elsősorban a diplomáciai következményektől tartottak.
