Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a dolgozóktól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely - a kormány nemzeti konzultációjának mintájára – szakszervezeti konzultációt indít a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel egy időben aláírásgyűjtő akcióba is kezdenek, hogy kiderüljön: szeretnének-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó – tehát valamennyi fél számára elfogadható – új Munka törvénykönyvet.
A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének 2012-es megalkotása óta folyamatosan csak toldozgatják-foltozgatják azt, úgy, hogy közben a munkavállalók helyzete egyre romlik – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke az akció kapcsán, aki szerint már csak ezért sem lehet elfogadni a mostani módosítást. Álláspontja szerint egy teljesen új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvét kellene kidolgozni – ebben szeretnék a dolgozók támogatását, egyfajta megerősítést kérni.
Mint arról beszámoltunk: a kormánypárt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa alapján úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy már – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró - üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. Ez utóbbi azért kedvezőtlen a dolgozók számára, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába.
Mindezek miatt a MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, de mint közleményükben hangsúlyozzák: tiltakoznak a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság – írják. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért.
A MASZSZ már múlt héten bejelentette, hogy a javaslat miatt tüntetést szervez december 8-ára, a demonstrációhoz való csatlakozását azóta egyre több érdekvédelmi tömörülés – a pedagógusok, a köztisztviselők vagy az autóiparban dolgozók szakszervezetei - jelzi. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén jelezte csatlakozási szándékát.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szintén csatlakozott a tüntetéshez, mert mint lapunknak küldött közleményükben írják: a kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket – írják. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából – véli az ÉSZT, amely arra kéri a magyarországi munkavállalókat, hogy álljanak fel a karosszékből, jöjjenek el december 8-án és részvételükkel is fejezzék ki elégedetlenségüket. A Pedagógusok Szakszervezete szintén jelezte: csatlakozik a tüntetéshez. A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és azt követeli: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést.
A MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához a Demokratikus Koalíció is csatlakozik – jelentette be Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa, arra biztatva a többi parlamenti pártot, hogy ők is tegyenek így. Nemes Gábor azt is közölte, hogy pártja részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján.
A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – ez már a kormány álláspontja, amelyről a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt. Azt írták: a kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. „Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet.”
Ehhez javaslatuk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, ahol a korábbi nyilatkozatok ellenére fontosnak tartják a módosítást, az a munkaidőkeret 3 évre emelése: ennek kapcsán a munka „rugalmasabb keretek közötti” megszervezésének lehetőségével érveltek.
