Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt referált kedden Polt Péter, ahol a Legfőbb Ügyészség tavalyi munkáját mutatta be. Mint képviselői kérdésre megjegyezte, az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját – a szervezet pedig tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott.
Gyilkosból kevesebb volt, korrupt hivatalnokból több
„A magyar ügyészség fontos szerepet játszik a fékek és egyensúlyok rendszerében az igazságszolgáltatás céljai elérésében” – indította a beszámolóját Polt , majd ismertette a tavalyi év számait.
Mint mondta, a bűnügyek száma a tavalyi évben is csökkent. „Határozott lefelé mutató tendenciával van dolgunk” - mondta Polt, így 2017-ben 226 ezer bűncselekmény regisztráltak, szemben tavalyelőtt 290 ezeréhez képest.
Polt kiemelte, hogy a legsúlyosabb bűncselekmény, a szándékos befejezett emberölések száma csökkent, így 2017-ben 92 darab volt a 2016-os 101-hez képest, de a relatív biztonságérzetet veszélyezető utcai bűncselekmény, a rablás is visszaesett, 853 volt a 2016-os előző 1172-höz képest. Sajnálatos módon vannak olyan kategóriák, ahol viszont a trenddel szemben mennek az adatok.
A korrupt, ám külső eszközökkel le nem leplezhető tisztségviselőket eginkább a hivatali megbízhatósági vizsgálat alapján lehetmegvádolni, elítélni. „Ebben óriási jelentősége van a titkosszolgálati eszközök alkalmazásnak ezen a területen. Ezt igyekezzük minden módon elősegíteni” - mondta a legfőbb ügyész.
Arra is emlékeztetett, hogy 2018-tól az új büntetőeljárási törvény a hivatali korrupció nyomozását kizárólagosan az ügyészi szervezetekre bízza, így július elseje óta a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) viszi ezt a feladatot.
Polt szerint rendkívül szoros és jó az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az ügyészség között. Így 2017-ben az OLAF hat ajánlást tett, ezek közül kettőben az ügyészség elrendelte a nyomozást, három esetben pedig a folyamatban lévő nyomozáshoz csatolták az uniós hivatali jelentést . „Nem szoktuk megvárni az OLAF-ot, ha van adatunk, elindítjuk a nyomozást” - tette hozzá.
Időkorláttal tartották féken az ellenzéket
Az ellenzék kemény kritikával illette Polt és az ügyészség tevékenységét, bár a kormánypárti többség mindent megtett azért, hogy Poltot ne szorongassák meg nagyon: a grémium KDNP-s elnöke, Vejkei Imre javaslatára elfogadák hogy az ellenzéki képviselők a beszámoló után fejenként összesen csak pár percet kérdezhessenek a főügyésztől.
Az ülést levezető elnök azt is külön kihangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész beszámolója a 2017-es beszámolóról szól, és arról tegyenek fel kérdéseket. Ez azért fontos, mert miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által csalásgyanúsnak minősített közbeszerzési ügyeiről az idén mondta ki az ügyészség felügyelte rendőrség – mindössze néhány hónapnyi , nem is túl alapos vizsgálódás után, – hogy nem volt ott semmi látnivaló.
A korrupciós felmérések csak a közérzetről szólnak
Varga László (MSZP) bizottsági tag Polt alapállításának, az objektivitásnak ment neki: „az ön tevékenysége sokszor bizonyos ügyekben megkérdőjelezhető az ügyészség akár ön objektivitása. Varga arra volt kíváncsi, hogy ha más ügyekben évekig nyomoz az ügyészség akkor az ELios-ügyben miért zárták le néhány hónap alatt a nyomozást?
Szabó Tímea (Párbeszéd) a neki jutó negyed percben felemlegette, Magyarország az EU második legkorruptabb államának számít felmérések szerint, majd rákérdezett Poltnál, hogy a Pilis Defence Systems (PDS) kft. ügyében korábban miért utasította el a főügyészség a hűtlen kezelésért beadott feljelentést, úgy, hogy közben nemrégiben kiderült, hogy a cég egyik orosz üzletkötője magyar honvédségtől beszerzett, leselejtezett fegyvereket próbált eladni mexikói drogkartelleknek, százszoros áron.
A fegyverkereskedőkről szóló felvetést Polt Péter azzal hárította, hogy „nem tudja beazonosítani” az ügyet. Ami pedig a korrupciós szintet illeti, Polt szerint az ezt vizsgáló listák csak „korrupciós közérzeti felmérések”.
Hogy Orbánnal találkozom? Ez személyes kérdés
Arató Gergely (DK) többek között azt szegezte neki a legfőbb ügyésznek, hogy Polt hogyan tudná cáfolni, hogy politikai megrendelésre és szándékok szerint nem folytatott nyomozást ezekben az ügyekben?
- kérdezte némi képzavarral Arató, mire Polt azt mondta, hogy „ezeket a személyes kérdéseket nem akarom érinteni.”
Ennek apropóján Staudt Gábor (Jobbik) megjegyezte: sokszor nem az a kérdés, hogy az ügyészség vezetői beleszólnak-e egy-egy ügy menetébe. Szerinte konkrét példák is jelzik, hogy „a rendszeren belül működik egy olyan megfelelési kényszer, ahol az ügyészi dolgozók, nyomozók megpróbálják kitalálni, hogy az adott ügyekben politikának mi a megfelelő megoldás, hogy megtarthassák az állásukat. Sajnos a megfelelési kényszer minden szinten megáll” - fogalmazott a jobbikos képviselő.
Polt mindenesetre optimista: a korrupciós ügyekről szólva elmondta, hogy 2007-től már folyamatosan nő az elrendelt nyomozások és csökken az elutasítások száma, „Sok még a tennivaló, ám jó úton járunk” - zárta a beszámolóját a legfőbb ügyész.
