Az uránbányászat újraindítása lesz a témája annak a közmeghallgatásnak, amit december 5-én tartanak a Péccsel szomszédos, 1200 lelkes faluban, Kővágószőlősön. A Magyar Urán Kft. tervez ércet bányászni a Mecsekben, s a lakosság véleményének megismerése az engedélyezési eljárás része.
Ismert, hogy Baranyában az ötvenes évek végétől uránt bányásztak, s ez a tevékenység évtizedeken keresztül 7-8 ezer embernek adott megélhetést Pécsett és környékén. Aztán a rendszerváltáskor kiderült, hogy a pécsi urán a piaci árnál lényegesen drágábban kitermelhető, ezért a bányavállalatnál drasztikus leépítések kezdődtek, majd 1997-ben bezárták a bányát.
2007-ben a Wildhorse nevű ausztrál cég uránkutatási engedélyt kért a Mecsekben. A Wildhorse évekig fontolgatta az uránbánya – és a húsz éve ugyancsak bezárt mecseki szénbányák – újbóli megnyitását, ám az ausztrál cég 2015-ben kivonult a megyéből, és vállalkozását eladta magyar befektetőknek. Ez a cég a Magyar Urán Kft., ami most arra készül, hogy engedélyt szerez az ércbányászatra. A kft. ügyvezetője, Benkovics István bányamérnök – kérdéseinkre válaszolva – elmondta, hogy az engedélyezés akár évekig eltarthat, s ha a cég szabad jelzést kap, akkor befektetőtársakat kell találni a mélyművelésű bányák kialakítására és az üzemhez tartozó ércdúsító megépítésére. A beruházás százmilliárdokba kerül, de húsz év alatt az urán világpiaci ára két és fél- háromszorosára nőtt, így a mecseki urán kitermelése gazdaságossá válhat. Az urán árát főképp az emelheti, prognosztizálja Benkovics, hogy a globális felmelegedés miatt az üvegházhatást fokozó szén- és gázerőművek világszerte háttérbe szorulnak, és felértékelődik az atomenergia.
A Magyar Urán Kft. abban gondolkodik, hogy évente egymillió tonna ércet hoz felszínre, és ez a munka, valamint az érc dúsítása 700 embernek biztosít állást. A feltárt uránvagyon az említett ütemű kitermelés mellett 25-30 évre elegendő. Köztudott, hogy az uránbányászat veszélyes tevékenység, a korábbi pécsi bányák munkásai közül sokan rákot kaptak, a kőzet fúrása pedig vibrációs betegségeket okozott. Benkovics István – aki tíz évig irányította a ’97-ben bezárt bányacéget – azt mondja, hogy mostanra sokat fejlődtek az uránbányászokat védő berendezések, s ezek segítségével a rák rizikófaktora töredékére csökkenthető, a fúrást pedig önjáró gépek végzik majd.
A pécsi zöldek minden erővel igyekeznek meggátolni az uránbánya újranyitását. A bánya ellenzői facebook csoportot működtetnek, s a zöldek abban bíznak, hogy azon keresztül akár több ezer pécsit el tudnak érni, így sokan eljönnek a közmeghallgatásra is. Ugyanakkor – mivel a Magyar Urán Kft. telephelye Kővágószőlős – az engedélyezési eljárásban Pécs városa nem számít ügyfélnek, ezért a hatékony protestálás jogát legfeljebb perben tudja a megyeszékhely kikényszeríteni. A város fideszes vezetése vonakodik nyíltan az ellenzők oldalára állni, amiben annak is szerepe lehet, hogy a kormány – burkoltan ugyan, de – támogatja a bányanyitást. Erre utal, hogy 2012-ben született egy kormányhatározat, ami alapján az állam felügyeli a bánya-projektet. A Magyar Urán Kft. 97 százalékos tulajdont jegyez a projektben ugyancsak komoly szerepet kapó Magyar Urán Zrt.-ben, s az utóbbi cégben az állam – az MVM-en keresztül – kisebbségi tulajdont szerzett. Ebből a zöldek arra következtetnek, hogy az állam lesz majd a bányanyitás fő finanszírozója. Amúgy a mecseki ércbánya tervezett kitermelése nagyjából fedezné a paksi erőmű mostani és bővített termelésének uránigényét. A jelek szerint a pécsi bánya újranyitása erősen függ attól, hogy megépül-e Paks II.
