A landolás helyét, az Elízium-síkságot 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
A Marson nincsenek leszállóállások vagy kifutók, egy olyan helyen landolni, amely tulajdonképpen egy mindenféle kőzet nélküli nagy homokozóhoz hasonlít, könnyebbé teszi a robotgeológus bevetését és pompás helyszínt biztosít az ásáshoz - hangsúlyozta Hoffman.
Az Insightot úgy tervezték, hogy képes legyen dolgozni egy 15 fokos lejtős felszínen is.
A térség sziklássága szintén fontos tényező az Insight misszió sikerességében. A kőzetek és a terület lejtőssége hatással lehet arra, hogy az Insight képes legyen az ultraérzékeny HP3, más néven vakond szeizmométerét a Mars felszínére helyezni.
Az űrszonda által küldött első felvételek elemzéséből kiderül, hogy a landolás térségében kevés a kőzet. A nagyfelbontású felvételek a következő napokban érkeznek meg a Földre az után, hogy az Insight lebontja a portól a landoláskor védő burkolatot az űrszonda két kamerájáról.
A marsjáróról letöltött első adatok azt jelzik, hogy első teljes marsi napján a napelemekkel működő Insight több áram fejlesztésére volt képes, mint bármely korábbi marsjáró, amely a vörös bolygón landolt. A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insigth két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, a Mars mélyét vizsgálva. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.