Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a szélsőségesek és a könnygázzal oszlató rendőrök között.
A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 287 embert előállították, szemben a múlt szombati tiltakozónappal, amikor 103 szélsőségest vettek őrizetbe és 24 volt a sérültek száma. A tűzoltók szerint csaknem 190 helyen csaptak fel lángok a belvárosban, hat épületben volt tűz.
Több rendőri szakszervezet is rendkívüli állapot kihirdetését kérte a kormánytól a további zavargások megakadályozására.
Frédéric Lagache, a legjelentősebb rendőri szervezet, az SCPN vezetője szerint "lázadásra emlékeztető hangulat van Párizsban", ezért "az asztalra kell csapni". Az Alliance szakszervezet a hadsereg bevonását javasolta a középületek megvédésére.
A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005 novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban.
A tárcavezető szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak.
Emmanuel Macron államfő a G20-ak csúcstalálkozóján Buenos Airesben elítélte az erőszakot.
A belügyminiszter szerint "profi bajkeverők" stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban, ahol estére sikerült a rendet a rendőrségnek helyreállítania, ezért Castaner arra kérte a sárgamellényeseket, hogy határolódjanak el a rendbontóktól.
Országszerte ugyanakkor többségében békés tüntetésekről érkeztek hírek: mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, de Bordeaux-ban, Strasbourgban, Toulouse-ban, Nantes-ban, Tours-ban és Dijonban is voltak összecsapások a rendőrök és tüntetők között.
A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.
A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormány érzékelhetően keresi a politikai megoldást a válságra, miután kudarcba fulladtak a párbeszédre irányuló kísérletek a mozgalom szóvivőivel. Édouard Philippe miniszterelnök, aki szombat este egy rendőrségi látogatáson elítélte az erőszakot, lemondta részvételét a lengyelországi Katowicében vasárnap kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferencián, a belügyminiszter pedig elismerte, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.
