Az állami MFB Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnek (MSZKSZ) eladná a stratégiai gázkészleteket tároló MMBF Zrt. többségét – közölte az ezt lehetővé tévő törvényjavaslat csütörtöki parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Az MSZKSZ egy fura szerveződés: formális tulajdonosai ugyan a hazai energiacégek, ám a jogszabályok alapján a legfontosabb döntéseit a kormány hozhatja meg. Hogy mást ne említsünk, az MSZKSZ-t 2008 óta irányító Bártfai Béla felesége, Bártfai-Mager Andrea jelenleg az állami cégek – így például az MFB – felügyeletét ellátó, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Az MSZKSZ birtokolja az ország biztonsági – vagyis vészhelyzetre tartogatott - olaj- és gázkészleteit. Emellett tárolócégekben is részvényes. Ezek egyike az MMBF, amelyben 49 százalékot jegyez.
Az MMBF-et 2006-ban is az MSZKSZ alapította, ám aztán az 1,9 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas, föld alatti rendszer 150 milliárdos kiépítése nyomán a Molé lett 72 százalék. Öt éve viszont a Mol pénzzé tette részét. Így a többség az állami MFB-hez került, de az MSZKSZ kisebbségi része is felkúszott a jelenlegi szintre. Az egységben jelenleg 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészletet tárolnak; a fennmaradó 700 millió köbméternyi hellyel szabadon kereskedhetnek. Az eladási szándék okaként felszólalásában Kaderják Péter az alapvetően banki tevékenységre szolgáló MFB profiltisztítását említette.
Ugyan Bártfai Béla MSZKSZ-vezér tudakozódásunkra vételi szándékukat nem erősítette meg, de célzott arra, hogy 49 százalékos részesedésük mellett tároltatóként ők az MMBF legnagyobb ügyfelei is. Lapunknak szakértők a lehető legészszerűbb lépésnek nevezték, ha a tárolórendszer teljes egészében az MSZKSZ tulajdonába kerülne. (Ugyanakkor egyéb eshetőségként megemlítették még a többi, összesen közel 4,5 milliárd köbméter tárolására alkalmas egység gazdáját, az állami MVM-et, illetve a kormányfőhöz közel álló, MET nevű gázkereskedőt.)
Értékelésük szerint az MSZKSZ hitelből bizonyára ki tudja fizetni a tízmilliárdos nagyságrendűre becsülhető vételárat. (Emögött állami garancia áll, a cég forrásait pedig részben a lakosságon kívüli fogyasztók állják a gáztarifa egy tételén keresztül.) A kormányszándéknak ágyaz meg az is, hogy a törvénytervezet átszabja az MSZKSZ-en belüli szavazati jogokat. Ez a szerveződés olaj- és gázipari szekciója közül utóbbit, így az állam befolyását erősíti. Úgyszintén törölték azt a kitételt, hogy biztonsági készletet csak állami cég tárolhat. Ennek kapcsán Kaderják Péter cáfolta, hogy ez akár a készletek külföldi elhelyezési szándékát is tükrözheti.
A törvénycsomag ugyanakkor egy számos energetikai szabály-részletet pontosító, közel száz oldalas salátatörvény. Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő több pontot az Orbán-kabinet korábbi baklövéseinek javításaként értékelt. Mindazonáltal frakciójuk egészében nem támogatja az indítványt.
Kifogásolta például ama rendelkezés törlését, hogy az 5 ezer fősnél nagyobb településeken megszűnne az energiaszolgáltatók panaszfelvételi kötelezettsége. Bár üdvözölte, hogy a kabinet – legalábbis uniós kötelezettségszegési eljárás árnyékában - láthatólag igyekszik lépéseket tenni energiahatékonysági vállalásaink teljesítése irányába, a rezsicsökkentés során megsértett szabályok kiköszörülésére továbbra se hajlik. (Ez szakértők szerint nem rezsiemelést jelent. Sőt, Bangóné Borbély Ildikó a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – MEKH - jogosítványainak megfelelő átalakítása révén további rezsicsökkentés lehetőségét is felvetette.)
Habár a tervezet változtat a MEKH jogállásán, az a DK-s Hajdu László és az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint csak a kormány energiapiaci szándékait tükrözi a hozzá közel álló gazdasági körök helyzetének javításával. Schmuck Erzsébet gyászosnak tartja az energiahatékonysági intézkedéseket, továbbra is hiányolva a lakossági terveket, illetve a Fidesz e tárgyú választási ígéreteinek végrehajtását. A jobbikos Kepli Lajos az érdemi energiahatékonysági intézkedések hiányának felhánytorgatásán túl üdvözölte, hogy a jövőben a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételeket kizárólag zöldítésre fordíthatják.
A tervezet alapján lehetőség nyílik a mérőállások telefonos applikáción keresztüli rögzítésére, az elektronikus kapcsolattartásra, 2 évről 3 évre nő a felhasználóval szembeni igények elévülési ideje, 3 éven túl nem indítható panaszeljárás, illetve gyorsabbá válik a lakosságon kívüli fogyasztók ki- és bekapcsolása.
