Intő jel is lehet, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter azután egyeztetne a parlamenti frakciók vezetőivel a honvédségi törvények tervezett változásairól, hogy újra fellángolt az ukrán-orosz konfliktus. A fideszes törvényalkotás diszkrét báját mutatja, hogy Benkőék már tényként beszélnek a még csak javaslat formájában létező változásokról, de úgyis egyértelmű, hogy módosításokat elfogadja a kormánypárti kétharmad.
A javaslatok közül már több ismert, így az a terv, hogy megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot esetén már ötvenéves férfiakat is hadra fognának - ezzel elvileg 850 ezer fős tömeget lehetne mozgósítani.
Van azonban egy sokszor emlegetett, de kevéssé ismert kategória, a honvédelmi veszélyhelyzet, amit békeidőben is bevezethet a kormány.
A parlament oldalára feltöltött dokumentumból kiderül, hogy ilyen helyzetet akkor rendelhetnének el, ha a Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet adódik, ami a magyar államra is hatással lehet. Ilyen krízisállapot van most Ukrajnában, ahol nyolc megyében rendeltek el hadiállapotot az Azovi-tengeren zajló konfliktus miatt.
A honvédelmi veszélyhelyzetet fél évre vezethetik be, és rendelet útján lehet meghosszabbítani –hasonlóan a már törvényesített, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez (utóbbiról tudjuk, hogy csak papíron létezik, ám kiváló közpénzköltési lehetőséget jelent).
A váratlan támadás, a rendkívüli és terrorhelyzet azonban fontosabbnak számít, ezekkel egy időben nem rendelhetik el a honvédelmi szabályozást.
Ha elrendelik a veszélyhelyzetet, akkor megerősíthetik a honvédelmi készültséget és a határok őrzését, fokozzák a kiemelt jelentőségű épületek rendőri és katonai védelmét.
A dokumentum konkrétan úgy fogalmaz, hogy „az ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon a) az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek, b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők az ingatlant a 42/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból igénybe vegyék”.
Mindezért kártalanítás illeti meg a tulajdonost, akit elvileg előre ki is fizetnek, ha már légvédelmi üteget vagy fegyverraktárt telepítenek a kertjébe.
Az MSZP nem kér a színjátékból
Az MSZP már válaszolt is Benkő felkérésére: mintk közleményükben írták, a A Honvédelmi Minisztériumnak talán még a törvény bizottsági megtárgyalása és a parlamenti vitája előtt kellett volna egyeztetésre hívni a pártokat, nem pedig utólag. „Az utólagos tájékoztatás és egyeztetés csak egy újabb fideszes színjáték, amelyben az MSZP nem fog részt venni.” - tette hozzá a párt.
