Reggel 9 órától 30 napos hadiállapot lép hatályba Ukrajna Oroszországgal és a Dnyeszter-melléki területekkel határos megyéiben. Az ország nyugati részében, így Kárpátalján sem lesz rendkívüli állapot. A kijevi törvényhozás hétfő este, viharos ülésen hagyta jóvá Petro Porosenko államfő kérését válaszul arra, hogy orosz hadihajók vasárnap nem engedtek át a Kercsi-szoroson egy ukrán kereskedelmi, illetve az azt kísérő két ukrán hadihajót, majd tüzet nyitottak rájuk, elfoglalták, legénységüket pedig fogságba ejtették.
A 450 fős parlamentben nem talált egyértelmű támogatásra a hadiállapot bevezetésének ötlete, 276 képviselő jóváhagyásával azonban megszületett egy, az eredeti elképzeléshez képest enyhébb változat: nem 60, csupán 30 napra rendelték el és csak a legszükségesebb korlátozó intézkedéseket vezetik be, általános mozgósítást nem terveznek, a részleges mozgósítások azonban szükség esetén zöld utat kaphatnak. Maga az államfő kérte az enyhébb változatot – az eredeti elképzelést az Olekszand Turcsinov vezette Védelmi Tanács készítette – arra hivatkozva, hogy a korlátozó intézkedések ne legyenek hatással a március 31-re kitűzött elnökválasztási kampányra, amely hivatalosan 3 hónappal a voksolás előtt kezdődik.
Ugyanis ukrán ellenzéki körökben is megfogalmazódott az a feltételezés, hogy a hadiállapot Porosenko hatalomban tartását szolgálja. A jelenlegi formában azonban nem, az elnök népszerűsége pedig olyan alacsony, hogy egy esetleges valós háborús állapot sem tudna azon már sokat segíteni. Porosenko ezért is hangsúlyozta a Verhovna Radában elhangzott beszédében, hogy nem korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait és a választásokat a tervezett időpontban meg fogják tartani. "Remélem, hogy mind a politikusok, mind a média felelősen és a helyzetnek megfelelően járnak el, és nem támadják Ukrajnát orosz propagandistáktól átvett elméletekkel" - tette hozzá az ukrán államfő. ( A helyzet pikantériája, hogy erre reagálva a Kreml az ukrán polgárok szabadságjogainak esetleges korlátozása és a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának lehetősége miatt fejezte ki aggodalmait. )
Elmélet viszont egyre több és egyre bonyolultabb jelenik meg a a kercsi konfliktus kapcsán. Az orosz hatóságok tegnap ugyanis először közzétettek egy videofelvételt, amelyen az elfogott ukrán hajók három tengerésze – mindegyik hajóról egy-egy - arról beszél, hogy szándékosan hagyták figyelmen kívül az orosz hadihajók felszólítását, vagyis azt az orosz verziót próbálják erősíteni, miszerint szándékos ukrán provokáció történt. Kijev azonnal cáfolt, jelezve, hogy a vallomást valószínűleg kínzással vagy zsarolással kényszerítették ki. Nemsokkal ezt követően azt hozták nyilvánosságra, hogy az elfogott hajók legénysége között az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei is jelen vannak, feladatuk állítólag a katonai beavatkozás kiprovokálása lett volna. Az SZBU tisztek jelenlétét Kijev megerősítette és igen „szerencsétlenül” reagált rá. A kérdésben kiadott hivatalos közlemény szerint az SZBU tisztek a kémelhárításnál dolgoznak és hivatalos megbízást teljesítettek, a hajók védelme érdekében. , „Az, hogy az orosz hatóságok most meglepődnek az SZBU-sok jelenlétén nem jelenti azt, hogy az agresszor Oroszország ne alkalmazna hasonló eljárásokat, nyilatkozta az ukrán Unian hírügynökségnek Vaszilij Gricák SZBU igazgató.
Európai ügy a KrímA nyugat egyelőre nem foglalt látványosan állást az orosz-ukrán konfliktus újabb epizódja kapcsán. A nemzetközi szervezetek ugyan elítélték az orosz agressziót, azt, hogy beltengerként kezeli az Azovi-tengert, a NATO fel is szólította Moszkvát az ukrán legénység szabadon bocsátására, ennek ellenére szembetűnő, hogy a megszólalók ezúttal mindkét felet intik nyugalomra, mindkét féltől mértékletességet kérnek. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria külügyminisztere, Karin Kneissl, nem zárta ki, hogy az Európai Unió újabb szankciókkal sújtja Oroszországot a történtek miatt, de mint fogalmazott, erről decemberben fognak dönteni miután megvizsgálták a kérdést és a háborús felek addigi lépéseit. „Egyelőre csak egyik fél szava áll szemben a másikkal” mondta az osztrák diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet Heiko Maas német külügyminiszterrel való találkozása után tartottak. A német politikus viszont egyértelműen leszögezte: az ukrán hajók elfoglalása is azt bizonyítja, hogy a Krím orosz annexiója biztonsági probléma egész Európa számára.
Az elnökválasztást féltikUkrajna nyugati partnereinek közbenjárására "szelídült (és rövidült) meg" a kezdetben hatvan napra tervezett hadiállapotról szóló törvény, és közvetve egyértelmű jelzést adtak le az oligarchák is: kívánatos, hogy az elnökválasztás az eredetileg tervezett időpontban, március 31-én kerüljön sorra. Mert ugyan az elnöki kezdeményezés közvetlen kiváltó okának az ukrán haditengerészet hajóit ért vasárnapi orosz támadást nevezték meg, és a helyzet komolyságát és veszélyességét senki nem vitatja, kezdettől fogva nyilvánvaló volt az is: a hatvannapos hadiállapot egyúttal lehetővé tenné, hogy Porosenko elnök tovább maradjon hivatalában. Hadiállapot idején ugyanis nemcsak hogy nem lehet semmilyen választást tartani, de még kiírni sem. Egyéb következményekről már nem is szólva, kezdtek volna csúszni a szigorú alkotmányos határidők, májusig mindenképpen. Ez pedig a kulisszák mögött és előtt egyaránt elkeseredett hatalmi harcot vívó politikai erők egyikének elképzeléseibe se illett bele, leszámítva persze az elnöki blokk képviselőit (de valószínűleg ott is akadnak, akik az őszi parlamenti választásokat tartva szem előtt másképp terveznék jövőjüket).
Alekszej Jakubin politikai elemző a Vesztyi című lapnak nyilatkozva emlékeztetett - maga Porosenko mondta el késő délután, hogy beszélt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral és Andrzej Duda lengyel államfővel, akik Jakubin szerint ellenezték az elnöki mandátum meghosszabbítását.
A Vesztyi szerint figyelmet érdemel - mert egyértelmű jelzés - az is, hogy a radikálisok frakcióvezetője, Oleg Ljasko, akit a befolyásos oligarchához, Rinat Ahmetovhoz közelállónak tekintenek, követelte, tegyék lehetővé, hogy a hadiállapot idején is ki lehessen írni az elnökválasztásokat. Ez a követelés végül okafogyottá vált, a Rada március 31-re kiírta az elnökválasztásokat.
Sürgette ezt a hétfő délutáni órákban közös nyilatkozatban három volt ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko is, megjegyezve, hogy az orosz agresszió öt éve alatt a katasztrofális szociális, gazdasági és demográfiai helyzet ellenére sem rendeltek el hadiállapotot, de most más érvek kerültek előtérbe, politikaiak: a választások...
Hogy aztán ez a végül is harminc napra lerövidített és területileg is korlátozott hadiállapot hogyan vizsgázik a gyakorlatban, közép-európai idő szerint ma reggel nyolctól látható. (Kerekes András, Kijev)
