Az ukrán parlament hétfő este hagyta jóvá Petro Porosenko elnök rendeletét, amely szerint a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán-orosz tengeri incidens nyomán az ország tíz, Oroszországtól leginkább veszélyeztetettnek ítélt megyéjében szerdától december 26-ig hadiállapotot, azaz az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapotnak egy formáját vezetik be, amely nem jelent tényleges háborús állapotot.
Az oroszok eközben az elfogott tengerészek bíróság elé állítására készülnek - pedig a tengerjog szerint hajóiknak szabad átjárásuk lett volna a szorosban még akkor is, ha a Krím orosz annexiója nem ellenkezne a nemzetközi joggal.
Hadiállapot a gyakorlatban
A tíz megyéből kettőben, a fegyveres konfliktus sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében már jó ideje de facto hadiállapot van, hiszen ott már most is vegyes összetételű, azaz katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztrációk működnek, legalábbis a Kijev által ellenőrzött megyerészekben. Most viszont már
A katonai adminisztráció vezetőjét az államfő nevezi ki a vezérkari főnök javaslata alapján. A közigazgatás katonai tisztségviselőinek hatásköre nagyjából megegyezik a rendőrökével, feladatuk a közrend biztosítása. Ezen túl,
Hadiállapot idején az állampolgárok jogai korlátozhatók. Igaz, Porosenko azt ígérte, hogy ilyen intézkedéseket csakis akkor hoznak, ha orosz katonai erők hajtanának végre beavatkozást ukrán területen. Ekkor viszont
a munkaképes lakosságot kötelezhetik arra, hogy részt vegyen a védelem erősítésében, például árokásásban.
Kisajátíthatják személygépkocsiját,
lefoglalhatják engedéllyel birtokolt lőfegyverét a fegyveres erők használatára,
továbbá katonákat költöztethetnek a lakásába.
Bevezethetnek kijárási tilalmat,
korlátozhatják egyes településeken a ki- és beutazást, megtilthatják külföldieknek a beutazást, illetve
ellenőrizhetik az utazók iratait, átkutathatják járműveiket, csomagjaikat.
Betilthatják a gyülekezést, azaz a demonstrációkat, tüntetéseket, kampánygyűléseket és mindenféle tömeges rendezvényt.
A hadköteles korú lakosok csak katonai engedéllyel hagyhatják el a lakhelyüket, és
veszély esetén evakuálják a lakosságot.
Vannak viszont olyan alkotmányos jogok, amelyek hadiállapot esetén sem korlátozhatók. Ilyen az élethez, a lakhatáshoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, de az is, hogy senki sem fosztható meg akarata ellenére állampolgárságától.
Továbbra is joga van bárkinek feljelentést tenni a hatóságoknál, illetve panaszt tenni a hivatalokban, egyéni vagy közös írásos nyilatkozatokat tenni az állami vagy a helyhatósági szervek felé. A hadiállapot nem érintheti a házasságkötéshez vagy váláshoz való jogot, valamint e helyzetben is biztosítani kell a gyermekek jogait függetlenül attól, hogy házasságban vagy azon kívül születtek-e.
Továbbra is érvényben marad, hogy a jogszabályoknak nem lehet visszamenőleges hatálya. Továbbra sem kötelezhető senki bűncselekményt parancsra, utasításra végrehajtani. Mindenkinek megmarad a joga a védőügyvédhez, és amíg valakinek a bűnössége nem bizonyosodik be, addig továbbra is ártatlannak kell tekinteti.
A parlament által hétfő este megszavazott hadiállapot szerdán 14 órakor lép életbe.
Putyin nemsokára mindent megmagyaráz
Ukrajnában a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán katonai incidens nyomán vezették be a hadiállapotot. Vasárnap este ugyanis orosz hajók támadtak három ukrán katonai hajóra, nekik mentek, lőttek rájuk - többen súlyosan megsérültek -, majd elfogták azok 24 fős legénységét. Az elfogott ukrán állampolgárokat a nemzetközi nyomás ellenére sem engedi el Moszkva: Kercsből az annektált Krím székvárosába, Szimferopolba vitték őket, ahol bíróság elé kell állniuk.
Az oroszok provokációval vádolják Ukrajnát, ám jóllehet, a jogot semmibe véve támadtak. A multilaterális tengerjogi egyezmény és egy korábbi orosz-ukrán megállapodás szerint félig zárt tengernek minősül az Azovi-tenger, amelyet közösen ellenőriz a két ország - nyilatkozta Tóth Norbert nemzetközi jogász az MTI közlése szerint. A nemzetközi jog alapján ráadásul a Krím még ukrán terület, és a lakosság önrendelkezési jogának hiányában nem szakadhat el Ukrajnától. Sőt, mint Tóth hozzátette,
Ám az orosz fél a saját igazához ragaszkodik. Mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: a hadiállapot bevezetése magában hordozza a konfliktus eszkalálódásának kockázatát. A szóvivő közölte, hogy a történtek miatt nem volt szükség közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök között.
Peszkov szerint Putyin hamarosan nyilvánosan is kifejti álláspontját, amire valószínűleg az argentin fővárosban, a G20 csoport találkozója kapcsán tartandó nemzetközi sajtótájékoztatója nyújt majd alkalmat. A G20-ak pénteken és szombaton Buenos Airesben tartanak csúcstalálkozót.
