Petro Porosenko ukrán elnök nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországra az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekben hétfőn, amikor telefonon megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak:
Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az elnöki rendeletet támogatja a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, és a kormánypártokon kívül már egy ellenzéki frakció is az indítvány mellett foglalt állást, de a többi parlamenti párt egyelőre nem foglalt egyértelműen állást.
Nem teszi különösebben népszerűvé a hadiállapot bevezetésének lehetőségét, hogy az a polgári jogok korlátozásával és az állami intézmények jogkörének növelésével is jár, hívja fel a figyelmet a Reuters. Egy ilyen lépésnek hatása lehet a jövő évben esedékes ukrán választásra is, melyet Porosenko már a jelen állás szerint sem nyerne meg.
Nemzetközi nyomás Oroszországon
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az egyik közösségi oldalra feltöltött hétfői üzenetében elítélte az előző nap "elkövetett orosz erőszakot az Azovi-tengeren", és kijelentette, az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól. Üzenetében az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette,
Az Európai Unió már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát. Közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, a hajózást is akadályozó híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült fel, ami az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti.
Tusk hozzátette, még hétfőn megbeszéléseket folytat Brüsszelben Ukrajna képviselőjével.
A német szövetségi kormány is azt hangsúlyozta, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett - mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben. Az érintett felektől önmérsékletet kér, és a párbeszédet sürgeti Berlin. Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy
Mind a Krím elcsatolása, mind a híd építése ellentétes a német kormány szerint a nemzetközi joggal. Az incidens pedig "súlyos kérdéseket" vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről.
A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével. A találkozót már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is.
Az orosz agressziót nyilvánosan elítélte már Lengyelország, Dánia és Kanada is.
Moszkva nem enged
Nem enged a nemzetközi nyomásnak Moszkva, és nem tervezi elengedni sem a hajókat, sem azok legénységét. Mint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette: a hajók "illegális" tevékenysége miatt büntetőeljárás indult. Az FSZB állása szerint ugyanis az elfogott két apró tüzérségi hajó és egy vontatóhajó szándékosan provokálta ki a jóval nagyobb orosz egységek támadását.
Moszkva mindezek fényében további szankciókra számíthat a nyugati országok részéről. A fosszilis energiahordozókra épülő orosz gazdaságot kifejezetten érzékennyé teszi ezekre az olaj árának utóbbi időben tapasztalt zuhanása. A rubel árfolyama már most 0,4 százalékot zuhant a dollárhoz képest.
