Nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül, amióta a 2019-es költségvetési törvénybe a kormány beletette, hogy 11 milliárd forintot szán erre a célra. A „kiegyenlítő bérrendezési alapnak” nevezett keretről azonban még mindig csak azt lehet tudni, hogy arra majd pályázni lehet a hivatalokat fenntartó szegényebb településeknek.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még október elején kérte a belügyminisztert, hogy mondja meg, mikor és milyen feltételekkel írják ki a pályázatokat, de választ csak egy hónap elteltével kaptak. Ebben Pintér Sándor kijelentette, hogy a pályázatot csak a jövő évi költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni, s ezt a választ kaptuk mi is a tárca sajtóosztályától. Csakhogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint ebben az esetben biztosan nem lehet a megemelt bérekre számítani a januári fizetések február 5-ig történő átutalásakor. Ráadásul ebben a rendszerben nem lehet kiszámítani, mekkora béremelésre kapnak fedezetet a települések, mit ítélnek meg nekik, pedig átlagosan 30-40 százalékos növelésre lenne szükség.
Schmidt Jenő TÖOSZ elnök megerősítette azt is, hogy a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba az állam egy fillért sem tesz majd bele, a fedezetet a nagyjából 150 gazdagabb önkormányzattól elvont „szolidaritási hozzájárulás” adja. Azt, hogy mennyit kell majd befizetniük 2019-ben, a belügyi tárca vezetője és a pénzügyminiszter idén december 21-ig határozhatja meg a törvény szerint. Az országos érdekszövetség vezetője úgy véli, az 1700 működő önkormányzati hivatalból 7-800 tud majd pályázni, a többieknek a nem elvont bevételeikből kell kigazdálkodni a béremelést.
A hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet elnöke szerint nem tekinthető valódi béremelésnek ez a megoldás, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető. Schmidt Jenő utalt rá, hogy az állam épp most szabja át saját hivatali dolgozóinak bérezését a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal, amiből az derül ki, hogy mindenhol egyedi béreket akarnak megállapítani. Így végképp érthetetlen, hogy miért nem akarja a kormány törvényben is rögzíteni egy ugyanilyen egyedi bérrendszer alapjait az önkormányzati tisztviselőknél, helyette miért alkalmazza a pénzügyi kényszert.
Az Orbán-kormány nem megy bele nyílt konfliktusokba az önkormányzatokkal, de egyértelmű a filozófiája: megengedem, hogy helyi adót szedjetek, de én rendelkezem a pénz felett és én csinálom meg a fejlesztéseket, beruházásokat – értékelte a helyzetet lapunknak a TÖOSZ vezetője. A miértre szerinte egyszerű a válasz: nem akarja a kormány, hogy bárhol komolyabb pénz maradjon, mert az szuverenitást, önállóságot jelent.
Az újabb komoly elvonással hamarosan szembesülnek az olyan hatalmas adóbevétellel rendelkező városok, mint Budaörs, Százhalombatta vagy Paks és Tiszaújváros, de hiába tiltakoznának, mehetnek a közigazgatási bíróságra, ami persze az államnak ad majd igazat. Ha egy polgármesternek lennének tervei, a városnak igényei, akkor persze ki lehetne vetni újabb helyi adókat is, de a kormány pontosan tudja, hogy például a földadóba sorra buknának bele a helyi vezetők. Így az önkormányzati választás előtt még biztosan nem történik semmi.
