István – aki családnevét nem szeretné nyilvánosságra hozni – két kollégájával beszélgetett munka után, közel a Déli pályaudvarhoz. Kutyákról és hasonlókról társalogtak, politika nem került szóba. István impulzív személyiségként jellemzi saját magát. Talán az átlagosnál hevesebb gesztikulálásával keltette fel a tőlük húsz-harminc méterre posztoló két rendőr figyelmét.
Istvánék már indultak volna hazafelé, amikor a rendőrök hozzájuk léptek és igazoltatták őket. Az egyik rendőr „valamilyen elektronikus ketyerével” vizsgálta az adatokat. Mindhármuknak érvényes okmánya volt. A rendőrök semmi jelét nem adták annak, hogy gyanús körülményre bukkantak volna. Ennek ellenére felszólították a három igazoltatott férfit, hogy menjen velük a pályaudvaron lévő rendőrőrsre.
A panaszos elmondása szerint tíz percig várakoztatták őket, majd közölték velük, hogy távozhatnak. A kérdésre, hogy mi ez az egész, csupán annyi információ érkezett, hogy „rendőri intézkedés folyik”. Papírt erről nem kaptak. A rendőrök amúgy udvariasan viselkedtek, a három férfinak sem atrocitásban, sem megalázó bánásmódban nem volt része.
Az eset a közelmúltban, az új gyülekezési törvény hatályba lépése után történt. Istvánnak nincs más ötlete: a jogszabály szigorításával hozza összefüggésbe a rendőrök fellépését. Hiszen az október elejétől érvényes törvény értelmében akár már az is nyilvános összejövetelnek számíthat, ha közterületen legalább két ember közügyekben véleményt nyilvánít. Az ilyen gyűléseket be kell jelenteni.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője kérdésünkre elmondta, hogy a rendőröknek, amennyiben a gyülekezési törvény alapján járnak el, tisztázniuk kell a helyzetet. Ha kiderül számukra, hogy nem egy demonstrációnak minősülő „nyilvános összejövetelről” van szó – márpedig a beszélgetés nem számít annak –, akkor semmilyen teendőjük nincs.
Ha más okokból igazoltatnak, akkor tájékoztatást kell adniuk az intézkedés jogalapjáról. A rendőrségi törvény sorolja fel az intézkedés jogcímeit. Igazoltatni például akkor lehet, ha a személyazonosság megállapítása a közrend vagy a közbiztonság védelmét, a bűnmegelőzést vagy a bűnüldözést szolgálja. „Nem szabad azonban vaktában igazoltatni” – hangsúlyozta Hegyi Szabolcs.
Jelen esetben – az elmondottak alapján – az sem jogszerű, hogy a három férfit a rendőrök előállították. A személyi adatok ellenőrzése után a rendőröknek, ha mindent rendben találtak, erre elvileg nem lett volna lehetőségük: előállítani azt lehet, aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja. Az indokolatlan igazoltatással, majd az előállítással így minimum két jogsértés állapítható meg – konstatálta Hegyi Szabolcs.
Panasszal a BRFK-hoz vagy a Független Rendészeti Panasztestülethez lehet fordulni. A TASZ szakértője inkább az utóbbit javasolta, amelynek internetes oldaláról (www.repate.hu) letölthető a panasz benyújtásához szükséges formanyomtatvány.
Kérdéseinket elküldtük a rendőrségnek. Választ várunk arra is, hogy az új gyülekezési törvény hatályba lépése óta a rendőrök hány alkalommal intézkedtek nem bejelentett nyilvános összejövetelek, demonstrációk ügyében.
