Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően keddi ülésén változatlanul 0,90 százalékon hagyta a 2016. május 25. érvényes az alapkamatot. Tette ezt annak ellenére, mint ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője lapunkkal közölte, hogy az infláció októberben 3,8 százalékra emelkedett.
A jegybank arra hivatkozott, hogy a gazdaságpolitika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozták a pénzromlást, ezek nélkül az úgynevezett maginfláció csak 2,6 százalékos maradt, ami továbbra is csupán enyhe árnyomásra utal.
Az üzemanyagárak csökkenésével és az egy évvel ezelőtti magasabb bázisárával az infláció az utolsó hónapjaiban visszaeshet 3 százalék közelébe - jósolta Suppan Gergely. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövidtávon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. Azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik.
Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukció, 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel.
A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos problémái hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok.
Suppan Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés, a forint árfolyama pedig az elmúlt hónapban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok kissé lefelé korrigáltak. A gyengébb forint párhuzamosan a tavalyinál magasabb olajárakkal ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.
