Egyelőre úgy néz ki, mégsem lesz szükség előrehozott választásokra Izraelben, miután a Zsidó Otthon vezetője, Naftali Bennett hétfőn visszatáncolt ígéretétől: bejelentette, nem lép ki a kormánykoalícióból. A politikus beszédében kemény bírálatot fogalmazott meg a kormánnyal szemben, ám végül támogatásáról biztosította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. A fordulat meglepő, hiszen a jelenleg az oktatási tárcát vezető miniszter korábban az Avigdor Lieberman lemondásával üressé váló védelmi tárcát követelte magának a támogatásért cserébe. Azt viszont biztosan nem kapta meg, ugyanis a védelmi minisztérium élére is Benjamin Netanjahu áll majd, aki így egy személyben lesz Izrael kormányfője, külügyminisztere és védelmi minisztere. Sajtóértesülések szerint a miniszterelnök azt tervezi, hogy a külügyi tárcát átadja, ám valószínűtlen, hogy ezzel fogták be Bennett száját, a pozíciót vélhetően a Likud egy politikusa kaphatja meg.
Netanjahu beszédében azt hangsúlyozta, hogy háborús időkben nincs helye a politikai játékoknak, ahogy Izrael biztonságát érintő kérdésekben sem jöhetnek szóba politikai vagy személyi megfontolások. Ezek a kijelentései ugyanakkor maguk is kampányízűek, mintha a miniszterelnök azt akarná üzenni: háború közben nem cserélünk parancsnokot. Az előrehozott választások még mindig a levegőben lógnak, hiszen hiába állt ki mellette a nyolc képviselőt adó Zsidó Otthon, a 120 tagú Kneszetben a kormánykoalíció mindössze 61 fős, azaz egyetlen mandátumos többségük van. Elég az öttagú törékeny koalíció egyetlen tagja, és máris borul a rendszer. Márpedig a tíz képviselővel rendelkező Kulanu párt frakcióvezetője máris leszögezte: felőle dönthettek bárhogyan Bennették, a koalíció működésképtelen és választások jönnek. Mérget venni azért nem kell a keménykedésre, könnyen lehet, hogy Netanjahu őket is képes lesz lekenyerezni valamivel.
Nem csoda, hogy a miniszterelnök próbálja egyben tartani az omladozó szövetséget, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján ugyanis kiszámíthatatlan, milyen eredmény születne. A felmérések szerint az erőviszonyok alapvetően nem változnának, a Likud ugyan megtartaná 30 mandátumát, ám újabb partner bevonása nélkül legfeljebb csak a jelenlegi felállást lehetne megismételni, ami esélyt jelenthetne az ellenzéknek.
Izraelben jövő novemberben kellene választásokat tartani. A válságot az okozza, hogy Avigdor Lieberman védelmi miniszter lemondott és kivezette az Izrael a Hazánk pártot a koalícióból, miután a gázai övezetet irányító Hamász több száz rakétát lőtt ki Izraelre, ám Netanjahu háború helyett a tűzszünet mellett döntött.
