A magyar gazdaság növekedési üteme (idén 4,5 százaléka) nem tartható fenn, bármit is mondjon a Pénzügyminisztérium, magyarázta Petschnig Mária Zita a Millenium Intézet podcastjában.
Hiába jósol négy százalék fölötti gazdaságbővülést a tárca, már a Matolcsy György vezette jegybank is ennél kisebb növekedéssel kalkulál. Az ok egyszerű: apadnak az uniós támogatások, továbbá nem lehet büntetlenül fellazítani a pénzügypolitikát, indokol a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.
. A fegyelem persze jövőre még nem áll teljesen helyre, hiszen lesznek választások, de már nincs olyan heves udvarlás (értsd: pénzosztás a választói csoportoknak). Ezt bizonyítja, hogy a Pénzügyminisztérium megszorít: visszavette a lakáskasszák támogatását, csökkentette a kifizetett előlegek (különböző pályázatokhoz) mértékét.
Az igazi baj, hogy magyar gazdaság potenciális növekedése nem erősödött meg – nem véletlen, hogy az MNB 1,6 százalékkal számol. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, átmeneti időszakban (értsd: az előző uniós ciklus pénzei már kifutottak, az új ciklus támogatásai meg még nem érkeztek meg) ennyit tud magától a gazdaság.
Ráadásul a növekedést a foglalkoztatás bővülése segítette. Csakhogy ennek vége. Egyrészt már 600-700 ezer magyar dolgozik külföldön – és ők zömmel jól keresők, fiatalok. Másrészt egyre csökken – demográfiai törvényszerűségek okán – a munkaképes réteg. Harmadsorban lényegében semmit nem tett a kabinet a munkanélküliek (és ez esetben a közmunkások is idesorolhatóak) érdemi képzése, átképzése érdekében.
3,8 százalék
