Tavaly 2,2 százalékkal 45,4 terawattórára (TWh) nőtt az országos áramfogyasztás – idéz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az áramrendszer egyensúlyáért felelős állami Mavirral közösen most megjelentetett kiadványából.
Ez – az azt előző két évhez hasonlóan – ismét csúcsérték. Bár a termelés ennél valamivel nagyobb arányban bővült és közleményük ennek 32,6 TWh-s értéke tekintetben is rekordokat emleget, a dokumentum vonatkozó táblázata szerint az érték ennél 1995 és 2012 között is jóval magasabban állt, 2008-ban 40 TWh-n tetőzve. Ebből az az – általuk kevéssé hangsúlyozott – következtetés vonható le, hogy a hazai fogyasztás megugrását szinte kizárólag az olcsóbb külföldi áramtermelők elégítik ki. Az import a fogyasztáson belül tavaly 0,3 százalékkal esett vissza, és 28,6 százalékos arányt mutatott.
A lakosság és az ipar igényei is nagyjából az összes növekedéséhez hasonló mértékben élénkültek. A hazai erőművek teljesítőképessége fél százalékkal 8617 megawattra (MW) emelkedett. Ehhez képest figyelemre méltó, hogy az évi csúcsfogyasztás – 2016-hoz hasonlóan - 6780 MW-on ismét rekordot döntött. (Vagyis a csúcs egyre közelít a hazai erőműpark képességei határához, bár az – amúgy is olcsóbb - behozatal lehetősége továbbra is nyitott.)
Az emelkedés jó részét a napelemes egységek adják, amelyek összesített mérete 38 százalékos éves bővülést mutatva az év végén már 350 MW-ra rúgott. Grafikonunk tanúsága szerint, míg 2015-ig a nyári csúcsterhelés – elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedésével együtt terjedő klímaberendezések miatt – egyre közelítette a télit, az azóta enyhe csökkenésbe fordult, míg a téli csúcsterhelés egyre újabb rekordokat dönt.
