Fényes sikernek nevezte az olasz sajtó Kurtág György operáját. Mint a L’Avvenire című lap fogalmazott, Samuel Beckett 1957-ben bemutatott A játszma vége című abszurd drámájának megzenésített változata, amelyet csütörtökön a milánói Scalában mutattak be, a magyar zeneszerző „opus maximuma”, mivel eddig legfeljebb 15 perces műveket írt. Az opera azonban két órás.
A mű, amelyet Marjus Stenz vezényelt, azonban talán még Beckett drámájánál is jobb, állapítja meg a lap. Kurtág Beckett művének csak néhány elemét jelenítette meg. Kurtág önmagát hozza, zenei meggyőződését elemi erővel jeleníti meg. A szerző megállapítja A játszma vége valami új kezdete. „Ez életem legcsodálatosabb napja” – mondta az előadás után Alexander Pereira, a milánói Scala intendánsa. Egy tízéves álma vált ugyanis valóra azzal, hogy a híres operaházban mutatták be a világon először Kurtág darabját. A kétórás zene érzelmek sorát hozza elő. Nyolc percen át tapsolt a közönség. A 92 éves zeneszerző feleségével, Martával Budapesten hallgatta a bemutatót.
Jelen volt azonban fia, ifj. Kurtág György, aki elmondta, apja azért valamiképpen mégiscsak jelen van a milánói operában. A szerző megállapítja, Kurtág valódi operát alkotott, az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosította.
A lap szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki. A lap megemlítette, hogy a bemutatón neves kritikusok is megjelentek. Az Il Giornale di Vicenza ugyancsak óriási sikerről tett említést, s bár maga a szerző nem volt jelen, a hatalmas taps neki szólt.