Adatokat kért be a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása előtti ügyfélrohamról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eddig ugyan nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ, ám ha érkezik, azt a felügyelet kivizsgálja - nyilatkozta csütörtökön Windisch László, a jegybank alelnöke. A lakáskasszáknak (lpt) arról kell számot adniuk, hogy mekkora a betét- és hitelállományuk a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának elvételét követő 30. napon, azaz november 16-án. Ugyanis az lpt-knek 30 napjuk van feldolgozni az utolsó pillanatban kötött szerződéseket.
A kormányt sem hagyja nyugodni, mondhatni bosszantja, hogy - Varga Mihály állítása szerint - 140 ezren "last minute" lakástakarékpénztári (ltp) szerződést kötöttek. Ők azok, akik amint megtudták, hogy a kormány megszünteti a ltp-k évi legfeljebb 30 százalékos (legfeljebb 72 ezer forintos) állami támogatást élvező lakástakarékossági formát, a törvény hatálybalépéséig, vagyis október 16-ig még hátralévő 48 óra alatt szerződés kötöttek. A pénzügyminiszter erről az ATV-ben beszélt, amikor is úgy fogalmazott, hogy az utolsó napokban szerződést kötőknél sokszor a hozamvadász szempontok érvényesültek. Magyarán azzal vádolta meg ezeket az embereket, hogy sok esetben nem lakásvásárlási, -felújítási, hanem spekulatív célja volt a szerződéskötésnek.
Varga Mihály egyetértett a támogatás megvonásáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjével, a fideszes Bánki Erikkel abban, hogy a támogatást gyakran medence és szauna építésére használták fel, a miniszter állítása szerint ezt adatokkal is bizonyítani tudják. Sőt, azt is kifogásolta a tárcavezető, hogy a lakáskassza-piac legnagyobb szereplője a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez.
Szakértők szerint Varga Mihály állítása azért is furcsa, mert az ltp-k hitelezési tevékenysége mindig is kiegyensúlyozott volt, nem véletlen, hogy a gazdasági világválság időszakában akár saját nyereségük feláldozása árán, majd azt követően is töretlenül hiteleztek. Ezzel lehetővé tették ügyfeleiknek otthonaik felújítását, amellyel nem csak lakásukat komfortosították, hanem a GDP is növekedett, és az általuk elvégeztetett valamennyi munkáról számlát mutattak be egy olyan gazdasági szegmensben, az építőipar piacán, ahol igencsak elterjedt a feketemunka.
A "megszólított" Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, Tátrai Bernadett azonban már korábban cáfolta Varga Mihály állítását az extraprofitról, és kijelentette, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak az államkasszának, miközben az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, tehát az állam jól jár. A pénzügyminiszter viszont a lakáskassza első emberét igyekezett korrigálni, amikor csütörtöki interjújában úgy vélekedett, hogy nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról. A miniszter viszont téved, ugyanis ő a teljes, élő hitelállományról beszél, míg Tátrai Bernadett csak az ideiről. A Fundamenta-vezér kijelentése azonban így is megállja a helyét: az állam számára kifizetődő volt a lakáskasszák támogatása. Miközben Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy visszamenőleges hatálya lenne a törvénymódosításnak, egyben megragadta az alkalmat, hogy megalapozatlanul rágalmazzon, a szerződéskötőkkel szemben bizalmatlanságot keltsen. Véleménye szerint ugyanis az esetleges visszamenőleges hatályról szóló találgatások mögött "az az állítás lakozik, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések". Feltehetően ennek nyomán kért be adatokat az MNB is.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: bárki, aki a törvény hatályba lépése előtt kötött szerződést, az jogszerűen járt el, aki ez után, az törvényellenesen, és ugyancsak utalt rá, hogy nagy a gyanú, hogy a törvény hatályba lépése után is kötöttek szerződéseket.
