A várakozásoknál sokkal gyorsabban növekedett az évesített GDP a harmadik negyedévben. A KSH szerdán közölt adatai szerint 4,8 százalékos volt a bővülés mértéke, s mivel eggyel kevesebb munkanap volt ebben az időszakban, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés még ennél is nagyobb, 5 százalékos volt.
Még csak az első becslés áll rendelkezésre (a részletes adatokat december 5-én hozzák nyilvánosságra), de a statisztikai hivatalból származó hírek szerint elsősorban az építőipar, néhány piaci szolgáltatás kiugróan jó teljesítménye, valamint egyes agrártermékek, főként a kukorica, a napraforgó és a szőlő bő termése okozhatta a kellemes meglepetést. A beruházások növekedésében oroszlánrésze volt az idén bőven áramló uniós forrásoknak, előlegeknek, de más jellegű fejlesztések is történtek, erre lehet következtetni az import felfutásából.
Viszont az ipar teljesítménye - miként az Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában olvasható - alig járult hozzá a növekedéshez, köszönhetően annak, hogy a szeptembertől érvényes új károsanyag mérési szabályzatok bevezetésének elhúzódása visszafogta a hazai autógyártás teljesítményét. Az elemző azonban megjegyezte, hogy amint az üzemek megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így a mostani hatást csak átmenetinek tekinti.
A turizmus-vendéglátás is jó időszakot mondhat magáénak, ennek az ágazatnak azonban a teljesítményét az elemzők csak késve tudják értékelni, ezért is kelthettek meglepetést a kedvezőbb háromnegyed éves számok. Bár kétségtelenül lehetett hatása a belföldi turizmusra annak, hogy idén a szokásosnál több volt a hosszú hétvégék száma, azonban a várakozást felülmúló idegenforgalmi adatok főleg a külföldiek magyarországi tartózkodásának köszönhető. Vagyis a turizmus húzóágazattá vált. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a reálbérnövekedés révén a háztartások fogyasztása is nagyobb lett.
Idén az Európai Unió tagállamainak növekedése kettészakadt. Ezt támasztja alá, hogy az ugyancsak szerdán közzétett Eurostat adatok szerint a német gazdaság kiábrándítóan teljesített 2018 első kilenc hónapjában, évesített növekedése mindössze 1,1 százalékos volt, sőt az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a visszaesése. Az autóipar már említett gondjai a gyárak termelését visszafogta. (Érdekes hogy a magyarországi üzemek nem csökkentették termelésüket, feltehetően készletre termeltek, mivel az exportjuk is mérséklődött.) Franciaország évesített GDP-je is csak 1,5 százalékkal növekedett. Az euróövezet 19 tagállamában a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévihez képest, az Európai Unió 28 tagállamában is csak 0,3 százalékkal.
A harmadik negyedévben a legnagyobb éves növekedést Lengyelország érte el, 5,7 százalékosat. A növekedési rangsorban a második Lettország lett 5,5 százalékkal, a harmadik pedig Magyarország a már említett 5,0 százalékkal. A román GDP éves növekedési üteme 4,1 százalékról 4,3 százalékra gyorsult, Szlovákiáé pedig 4,5 százalékról 4,6 százalékra élénkült. A csehek viszont továbbra sem tudtak kikecmeregni a gödörből, a növekedés üteme 2,4 százalékról 2,3 százalékra lassult. Ennek ellenére nem mondható, hogy Közép-Kelet-Európa az Unió motorja, aminek Orbán Viktor magyar kormányfő látni szeretné. Ennek oka, hogy a térség gazdaságát továbbra is azok termelési, illetve kereskedelmi láncok dinamizálják, amelyek többségének anyacége Nyugat-Európában, főként Németországban található.
A régiós országok - bár földrajzilag közel vannak egymáshoz -, saját termékeiket csak kis mértékben tudják elhelyezni egymás piacán. Kevés olyan társaság van, mint a Mol Nyrt., amely képes a regionális terjeszkedésre. Annak, hogy nem alakultak ki a régióban helyi központú, saját tőkével rendelkező társaságok, elsősorban az az oka, hogy a piacméret nem kedvez a kelet-közép-európai multik gazdaságos működésének.
Feltehetően nem csak a magyar, de a régiós GDP is most jutott a csúcsára - vélik az elemzők. Jövőre lassulásra lehet számítani, de ennek mértéke feltehetően magasabb lesz, mint az eddig jósolt 3,2-3,5 százaléknak.
