Elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést a válság vége óta Magyarország, a munkaerőpiaci expanzió azonban kifulladóban van, a foglalkoztatottsági ráta gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét. A ledolgozott munkaórákat tekintve ráadásul a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak - hazánkban évi 1 760 órát, míg Nyugat-Európában évi 1 592 órát -, ám a ledolgozott munkaóránként előállított hazai teljesítmény jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől. Az úgynevezett digitális éllovasok - a skandináv államok, a Benelux-országok, Írország és Észtország - több mint négyszer olyan hatékonyak – mutat rá friss tanulmányában a McKinsey & Company. A tanácsadó cég szerint Magyarországnak ezért a következő periódusban a termelékenység javítására kell összpontosítani, ebben pedig prioritást kell élvezzen a gazdaság digitalizációjának felgyorsítása.
A digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is megdobhatja a hazai GDP-t, feltéve, hogy Magyarország képes lesz kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált – állítja a McKinsey. Utóbbi feltételezéssel élve a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a régiótól is leszakadhat Magyarország.
Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában - Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban -, de a tanulmány szerint már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. Egyes iparágakban – például az üzleti szolgáltatások vagy a közszolgáltatások terén - a digitalizáció mértékét tekintve Magyarország meg is előzi a régiós versenytársakat, más szektorokban viszont – például a feldolgozóiparban és a közüzemi szolgáltatások terén - elmarad a többi kelet-közép-európai országtól.
A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok (kkv) működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen a digitális megoldások. A magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, miközben a digitális éllovasoknál az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata terén szintén nagy a lemaradás: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, az éllovasoknál a cégek fele.
A tanulmány szerint ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitalizációban éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépnie. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a másokkal való kommunikáció, a csapatban történő munkavégzés mind-mind a jövőbeni elhelyezkedés zálogai.
Magyarország jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a digitális transzformációt – véli Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodavezető partnere. Szerinte érdemes kihasználni a jelenlegi növekedési lendületet, a kedvező gazdasági klímát, a Magyarországon és a régióban elérhető szakemberállományt, valamint a digitális infrastruktúra fejlettségét - ez utóbbiban ugyanis nem maradunk el a legjobbaktól.
