A kilakoltatási moratórium lejárta óta vészesen emelkednek az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények. Az utóbbi negyedévben csaknem ezer, az idei évben összesen több mint 2400 kilakoltatás történt. Hiába a családok éve, sokan kénytelenek hátrahagyni egykori otthonukat – olvasható az ATV honlapján.
A csatorna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatait összesítette, ezek alapján július óta összesen 919 kilakoltatás történt az országban. Május óta tehát – a kilakoltatási moratórium lejártát követően – ez a szám több mint kétezer. Egészen pontosan 2274 esetben jártak el a hatóságok.
Az adatokból kiolvasható: július és október között (III. negyedév) a kilakoltatások csaknem kétharmadát (65%) – 601 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
Lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 191,
önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 38,
38, bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 7,
a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 82 kilakoltatás zajlott le.
Ha az egész évet nézzük, akkor viszont valamivel magasabb az ingatlannal kapcsolatos végrehajtások száma, 2405 – írja az az ATV portálja. 2016-ban 3474, 2017-ben pedig 3667 kilakoltatás történt a nyilvántartás szerint. Igaz, ebbe bele kell számolni azt is, hogy a moratórium tavaly novembertől ez év áprilisának végéig volt érvényben.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke augusztus közepén még azt nyilatkozta a csatornának: már az 1355 is magas szám, ráadásul az adatok ráadásul csak a rendőri erővel történő kilakoltatásokat foglalják magukba. Barabás Gyula hozzátette:
Kampány és valóság
Mindez közel sincs összhangban a kormány családbarát politikájával: bár 2018 elvileg a „Családok éve” az Orbán-kabinet szerint, a valódi törekvéseknek nem sok jelét látni eddig – leszámítva azt, hogy két nap alatt felszámolták a lakástakarék-pénztárak állami támogatását, és a csok-ba csatornázták át az összeget, újabb lökést adva a központosított otthonteremtési programnak.
Némi pozitívum, hogy az Orbán-kabinet a sokadik noszogatásra és demonstrációra volt hajlandó megemelni az otthonápolási béreket, a kezdeményezést pedig saját érdemként emlegették. A lakhatási válság megoldásáról szóló DK-s javaslat viszont nem talált meghallgatásra, a Fidesz-KDNP egyszerűen leszavazta a parlamentben, nyilván a keresztényi könyörület jegyében.
