;

Közbeszerzési Hatóság;Elios-ügy;

Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen

- A Közbeszerzési Hatóság elnöke az Elios-ügyről: „valószínűleg nem történt jogsértés”

Rigó Csaba szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól, és amúgy sem hatóságuk dolga, hogy visszaélések gyanúját bizonyítsák be – ez szerinte azok feladata, akik korrupciót gyanítanak.

Furcsa, önellentmondásokkal teli interjút adott a Közbeszerzési Hatóság elnöke az Echo TV-nek: Rigó Csabát a csatorna keddi műsorában kérdezték az Elios-botrányról. amiben a rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a nyomozást, – bár az OLAF és az Európai Bizottság is korrupciógyanúsnak találta a kormányfő vejének korábbi közvilágítási tendereit.

Rigó szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól vagy más szervtől az ügyben, és amúgy sem hatóságának feladata bizonyítani a korrupció gyanúját. „Bárki valamit állít, azt be kell bizonyítani a hatóságok vagy a bíróságok előtt” - mondta a riporternek, amiből kitűnik, hogy Rigó Csaba alaposan félreértelmezi a helyzetet és a bejelentők jogi kötelezettségeit: 

  • egy bűncselekmény bejelentőjének gyanúját kell jeleznie, valamint az erre utaló körülményeket – a bizonyítás épp hogy a hatóságok dolga, a bíróságok pedig megítélik a bizonyítás alaposságát, az állítások valóságtartamát.

  • Az OLAF a magyar hatóságoknak megküldött jelentésében pontról pontra, részletesen leírta, hogy mit találnak gyanúsnak az Elios üzemszerűen zajló vidéki közvilágítási tendereiben

Hogy a bizonyítás mégsem a bejelentő dolga, azt a következő pillanatban már Rigó Csaba is közvetetten elismerte, ugyanis azt mondta, hogy a Közbeszerzési Hatóság bármilyen közérdekű bejelentést, hatósági bejelentést kivizsgál a tenderek kapcsán. És nem ez volt az egyetlen homályos momentum a beszélgetésben. A hatóság elnöke úgy fogalmazott, hogy

„A Legfőbb Ügyészségnek lehetősége van jogorvoslati eljárás kezdeményezésére akkor, ha közbeszerzési jogsértést talál. Na most a hír arról szól, hogy bűncselekményt sem talált, ezért zárta le (az ügyet- a szerk), ezért közbeszerzési jogsértés sem merült fel valószínűleg.”

Vagyis, Rigó hírként említi azt, amivel a Közbeszerzési Hatóságnak ügyként kellett foglalkoznia, és mint a hatóság feje is csak valószínűsíti, hogy nem történt jogsértés.

Erre hivatkozva tette hozzá azt is, hogy az Elios-botrány egy adott időszakban felfújt ügy volt, szintén „valószínűleg”

Az Echo műsorvezetője arra is rákérdezett, hogy a Korrupciókutató Központ nevű szervezet felmérése alapján a magyar közbeszerzések 60 százaléka vagy korrupciógyanús vagy átláthatatlan – erre a következtetésre 193 eset vizsgálata során jutottak. Rigó Csaba ezzel sem értett egyet – szerinte a jelentés készítői olyan származtatott adatok alapján dolgoztak, mint amilyeneket a Sargentini-jelentés készítői is felhasználtak.

A valós adatok viszont nálunk vannak, bárkinek, aki hasonlóakat állít, előbb meg kellene keresnie a Közbeszerzési Hatóságot - mondta a szervezet elnöke. A műsorvezető többször is visszatért a kérdésre, hogy a az említett civil kutatóközpont milyen háttérrel dolgozhat, Rigó azonban a jelek szerint nem volt vevő a konspirációs elméletekre, ezzel ugyanis nem akart foglalkozni. 

Hétfőn eldől a Politikatörténeti Intézet sorsa. A kormány régóta szeretné megfelelő ellentételezés nélkül kilakoltatni az intézményt.