Szokatlanul erős hullámokat vetett az a kormányzati lépés, amely gyakorlatilag megfelezte a környezetüggyel foglalkozó apparátus létszámát, és az agrártárca egészére kirótt leépítéseket szinte teljes mértékben a gyenge érdekérvényesítési képességű környezet- és természetvédelemre tolta. A példátlan intézkedés alkotmányossága kérdéses – ami miatt jogi ellenlépések várhatók –, a magát környezetvédőnek mondó Áder Jánost államfő ennek ellenére most nem aggódik.
A „zöld” államigazgatás 44 százalékának elküldése miatt a köztársasági elnökhöz fordult Szél Bernadett, a volt LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselő. Az Áder Jánosnak címzett levél emlékeztet rá, hogy az elnök néhány környezetvédelmi ügyben már „hajlandó volt óvatosan szembehelyezkedni” a kormányzati akarattal. Szél Bernadett hasonló fellépésre biztatja most is az államfőt, jelezve: a jogvégzett Áder nyilván tisztában van vele, hogy a drasztikus leépítés alkotmányos alapjogot sért.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt írta a Facebookon, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverését kifogásolva, és további jogorvoslati lehetőségeket keres. Mint lapunknak kifejtette, létezik egy 2018-as ombudsmani állásfoglalás, amely szerint az új alkotmányból is levezethető a „visszalépés tilalmaként” ismert, 1994-es alkotmánybírósági döntésen alapuló szabály, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban elért szintje jogszerűen nem csökkenthető (mivel különben az egészséges környezethez való alkotmányos jog csorbulna), és ez az intézményrendszerre ugyanúgy érvényes, mint a törvényekre, vagyis a kormány itt minden bizonnyal tilosba tévedt.
A leépítési hullám miatt a Népszava is megkereste Áder Jánost – a köztársasági elnök kérdéseinkre ugyanazzal a csúsztatással válaszolt, amely az agrártárca korábbi közleményében is szerepelt. Az elnöki hivatal válasza szerint semmi ok az aggodalomra, mivel „ a környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg, ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 %-os létszámcsökkenést jelent”. A csúsztatás abban áll, hogy a környezet- és természetvédelemért felelős államtitkárságon ténylegesen 44 százalékos az elbocsátás (ez a részleg véleményezi fenntarthatósági szempontból a készülő jogszabályokat és a kormányzati szakpolitikákat), a hátérintézményeknél pedig csak a következő hetekben kezdődik a leépítés.
Az ügyben 85 civil zöldszervezet írt tiltakozó levelet az agrárminiszternek, fölemlegetve, hogy a 2010-es kormányváltáskor a környezetvédelmi tárcánál még 400 szakember dolgozott, ám mára alig hetvenen maradtak. A zöldek szerint minden felelősen gondolkodó polgár számára nyilvánvaló, hogy a környezetüggyel kapcsolatos állami feladatok száma a jövőben nem csökkenni, hanem nőni fog. Lapunk értesülése szerint a téma Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke és a zöldszervezetek mai találkozóján is napirenden lesz.
