– Itt épül Matolcsy új wellnessközpontja – mutat a balatonakarattyai férfi az értékes vízparti területen álló munkagépekre, és a több méter magas sitthalomra. – Persze azt mondják, ez csak egy oktatási- meg konferenciaközpont lesz, amit készséggel elhiszek, de akkor minek lesz benne medence?
Több éves csúszás után kezdődött el a bontási munkálatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak beruházása Balatonakarattyán, ahová több szállal is kötődik a jegybankelnök Matolcsy György. Gyerekkora óta sok időt van itt, a településen van nyaralója, és volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A hathektáros vízparti telken a munkagépek már ledózerolták a valamikori MÁV-üdülők épületeit, és tavasszal kezdődik az építkezés.
A Pallas Athéné Alapítványok – mint arról korábban többször írtunk – még 2015-ben, nettó 890 millió forintért vették meg a területet a MÁV-tól. Akkor azt közölték: „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.” Ehhez képest a fejlesztés csak most kezdődött el. A helyszínen járva az is kiderült, hogy szó sincs már a meglévő épületek felújításáról, hiszen minden nagyobb házat lebontottak.
A beruházás részleteiről keveset lehet tudni, mert a Pallas Athéné Alapítványok kérdéseinkre jobbára kitérő választ adtak. Közölték, hogy „az építkezés a bontás befejezését követően, 2019. tavaszán kezdődik meg” és várhatóan 2020-ban fejeződik be, de állításuk szerint azt nem tudják, hogy a munka mennyibe fog kerülni. „Költségbecslést végezni csak az engedélyes tervek birtokában tud a beruházó, a végső költségekről pedig csak a beruházás befejezését követően tudunk tájékoztatást adni.” – írták. Vagyis azt állítják: úgy kezdenek bele egy jelentős építkezésbe, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül az. Arra a kérdésünkre, hogy miből állják az építkezést, és vesznek-e fel hitelt, azt közölték: „a beruházást alapítványi forrásból finanszírozzák”. A szervezet titkolózása azért is meglepő, mert már a bíróság is kimondta, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz, az adóforintokkal pedig el kell számolniuk.
Az új létesítményről kifejezett kérésünk ellenére sem árultak el részleteket, csak annyit: „a kor igényeit kielégítő oktatási- és konferenciaközpont” készül „a funkcióhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt.” Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e fürdője az új létesítménynek, azt közöltek: „önállóan működő wellness részleg nem épül, de a tervek között szerepel egy teniszpálya létrehozása, mely alatt egy kisméretű medence, valamint gyermekfoglalkoztató kapna helyet.”
Szerettük volna megtudni, hogy a miért csak most kezdődött el az építkezés, amikor korábban még 2016-os átadással számoltak, és még tavaly májusban is 2018 tavaszára tették az építkezés kezdetét, de az alapítványok figyelmen kívül hagyták kérdésünket. Ennek csak azért lehet jelentősége, mert az alapítványok előtt – a szervezet nagy befolyása és pénzbősége miatt – ritkán van akadály. Korábban a térségben többen is úgy vélték, hogy a késlekedés összefüggésben lehet Balatonakarattya és Balatonkenese különválásával, és az emiatt kialakul – a jegybanki alapítványok telkét is súlyosan érintő – határvitával. Akarattya elszakadását Matolcsyék is forszírozták, ám Kenese vezetése nem értett egyet azzal, ahol és ahogyan meghúzták a határvonalat.
Tömör István, Balatonkenese Fidesz-KDNP színekben megválasztott polgármestere érdeklődésünkre elmondta: mivel a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat nem engedett a települések közötti határvitában, pert indítottak. Az ügyben már több tárgyalást tartottak, de az ítéletre alighanem még sokat kell várni. Annyi biztos, hogy a tét nem kicsi: ha ugyanis a Kenese szerint elképzelt módon húzzák meg a települések közötti határvonalat, akkor Matolcsyék „faluja” elveszítené a jegybanki alapítványok új komplexumát, mert az Keneséhez kerülne.
