Kati néni áldja a várdai közmunkásokat, akik folyamatosan irtják a somogyi falu útjai melletti csalitosokat, hogy aztán a levágott vastagabb ágakat télelőn kihordják oda, ahol gondot okoz a tűzifa beszerzése. Mint Kati néninek, aki hatvanezres nyugdíjából két és fél köbméternyi tüzelőt tudott magának összespórolni, az egyik szoba és a konyha kifűtéséhez viszont ennek háromszorosára lenne szükség. Még szerencse, hogy a vénasszonyok nyara novemberig kitartott. De Kati néni így is tudja: ha nem kap segítséget, február végétől csak akkor melegszik fel a kályhája, ha jól átöleli…
A somogyi asszony esete nem egyedi: majdnem 370 ezer háztartás kért az idén szociális tűzifa támogatást, ismerte el a Belügyminisztérium, ami azt jelenti, hogy cirka egymillió honfitársunk hideg lakásban próbálhatja meg átvészelni a telet. Hasonlóra jutott az uniós országokat vizsgáló Eurostat is, mely szerint a magyarok 8,8 százaléka, azaz úgy 900 ezer ember nem tud fűteni a télen, legalábbis saját erőből.
Róluk s a többi fával tüzelőről, vagyis a kistelepülési Magyarország jelentős részéről ugyanis elfeledkezett a kormány a rezsiharcban, még a nyáron nagy nehezen megszavazott 12 ezer forintos kompenzációt sem kapták meg. A tűzifa ára pedig nemhogy csökkent volna, de a román és ukrán feketeimport visszaszorításával vérszemet kaptak a hazai kereskedők - csak az elmúlt két évben közel 25 százalékkal drágult a fa köbmétere. Ráadásul hiába kérik évek óta szakmai szervezetek, az áfát sem vitték le a kért öt százalékra.
A különbözet persze a büdzsét gazdagítja több mint tízmilliárdos nagyságrendben, melyből négymilliárdot azért visszacsorgatnak a leginkább rászorulóknak: háztartásonként átlagosan bő tízezer forint jut. Kevesebb, mint fél köbméter fa, azaz néhány hét meleg.
Aztán egyszer csak kitavaszodik…