Másodszor foglalkoztak a tagállamok EU-ügyi miniszterei a magyarországi jogállam helyzetével a szeptemberben elindított 7. cikkelyes eljárás keretében. A hétfői brüsszeli ülésen Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke röviden tájékoztatta a résztvevőket az alapvető jogok sérelme miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról.
A félórás vitában nyolc tagállam és Magyarország képviselője kért szót, de csak a német és a svéd tárcavezető fogalmazott meg markáns politikai véleményt. Mindkettő bírálta, hogy a budapesti kormány a Unió pénzén szervez EU- és migráció-ellenes kampányokat. A többiek főként arról fejtették ki a nézeteiket, hogy az Európai Parlament játszhat-e bármilyen szerepet a 7. cikkelyes folyamatban. Lapunknak nyilatkozó EU források szerint csak Görögország és Franciaország támogatta, hogy a képviselő-testület részt vegyen a folyamatban.
Információink szerint a hivatalos tanácsülésen elhangzott felszólalásában Varga Judit európai ügyekért felelős államtitkár ellenezte, hogy a képviselő-testület bármilyen szerepet kapjon a procedúrában. Megismételte azt a jól ismert magyar álláspontot is, miszerint a kormány az Európai Bizottsággal kívánja rendezni a jogi vitákat. Egyben kiosztotta a huszonnyolc tagállamnak Budapest több mint száz oldalas írásos válaszát az EP jelentésre.
Az ülés megkezdése előtt Judith Sargentini jelentéstévő és Claude Moraes, az EP állampolgári jogi bizottságának elnöke tájékoztatást adtak a tagállamok képviselőinek az eljárást kezdeményező jelentésről a soros elnök Ausztria meghívására. A nem-hivatalos eszmecserén csak Belgium, Észtország, Görögország, Hollandia és Svédország képviseltette magát miniszteri szinten, Magyarország egy szakértőt küldött a találkozóra. A háromnegyed órás megbeszélésen Sargentini beszámolt a friss magyarországi fejleményekről is, köztük a CEU rektorának Frans Timmermans-hoz címzett leveléről és a közigazgatási bíróságok létrehozását célzó tervekről.
A két EP-képviselő kifejtette: a hétfői “előkészítő” megbeszélés után a parlament elvárja, hogy az EU Tanácsától hivatalos meghívást kapjon azokra az ülésekre, amelyeken a miniszterek a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást tárgyalják. Mint korábban megírtuk, az EU Tanács jogi szolgálata szerint az uniós jog erre nem ad lehetőséget. Sargentini több kérdést is kapott, például arról, hogy a jelentése elkészítése során hogyan viselkedtek vele a magyar hatóságok.
A kormányközi döntéshozó fórum résztvevői az Unió soros elnöki tisztét betöltő osztrák kormánytól várják, hogy meghatározza a folyamat következő lépéseit.