A PLoS One című lapban publikált tanulmány a világ 149 országában azt vizsgálta, mi lenne az az optimális szint, amivel ha megadóztatják a húsfogyasztást, akkor jelentékenyen csökkenthetnék az adott ország egészségügyi kiadásait. A magas jövedelmű országokban 20 százalékos áremelést javasolnak a vörös húsokra, a feldolgozott húsáruknak - vagyis a szalonna, szalámi, kolbász - jelenlegi árának pedig duplájára emelését javasolják, hogy csökkentsék a fogyasztásuk miatt az egészségügyre nehezedő terheket. A kutatás szerint a húsadó bevezetésével a gazdagabb országokban heti két adaggal kevesebb húst fogyasztanának/fő, globálisan pedig 16 százalékkal csökkenhetne a húsevés.
A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni.
A WHO már korábban rákkeltőnek nyilvánította a marha, bárány és disznóhús feldolgozásával készült termékeket, és valószínűsíti, hogy ezeknek a húsoknak feldolgozatlan formában is karcinogenikus (sietteti a daganatos átalakulás folyamatát) hatásuk van - nem beszélve arról, hogy ezek fogyasztása felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség növekedése miatt is.
A feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése nagyon sok pozitív hatással járna - írják a kutatók - többek között a klímaváltozásra és a testsúlyra, az elhízásra nézve is. A kevesebb húsfogyasztás százmillió tonnával csökkentené az üvegházhatású gázokat, leginkább az alacsonyabb marhahúsfogyasztás miatt - de az elhízásra is pozitív hatása lenne, mivel a fogyasztókat az olcsóbb, kevésbé kalóriadús húsok felé terelné.
